This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

The page of Greville, Sir Fulke, Hungarian biography

Image of Greville, Sir Fulke
Greville, Sir Fulke
(Sir Fulke Greville, 1st Baron Brooke)
(1554–1628)
 

Biography

Sir Fulke Greville, Lord Brooke (1554-1628) – a warwickshire-i Beauchamp Courtban született, nemesi családban. Shrewsburyben és Cambridge-ben tanult. Sir Philip Sidney barátja volt, együtt utaztak 1577-ben Heidelbergbe. Erzsébet királynőnél nagy kegyben állt, egyre magasabb hivatali tisztségeket viselt, Warwickshire parlamenti képviselője lett. 1583-ban a walesi hercegség titkárává, 1614-ben kincstárnoknak, 1618-ban főkincstárnoknak nevezték ki. 1603-ban lovaggá ütötték, 1621-ben a főrend tagja lett, s I. Jakab neki adományozta Warwick várát. Számos költő, többek között Samuel Daniel az ő pártfogoltja volt. Giordano Bruno angliai útján nála vendégeskedett. Élete tragikus véget ért: egy szolgája gyilkolta meg bosszúból, abban a hiszemben, hogy Greville nem emlékezett meg róla végrendeletében. Halála után, 1633-ban jelent meg Certaine Learned and Elegant Works (Egynémely tudós és csinos munka) című kötete, mely egyebek között százkilenc szonettből álló ciklusát, a Caelicá-t is tartalmazza. A szonettek filozofikus, intellektuális hangja némileg elüt az Erzsébet-kor divatos szonettköltészetétől. Megemlítendő Human Learning (Emberi tudás) című filozófiai tankölteménye, mely Francis Bacon A tudomány haladása című művének párja. Mustapha (1609) című tragédiája – melyet a híres Papok kórusa zár le – Milton Samson Agonistes-ének előfutára. Greville egyik legismertebb műve Sir Philip Sidneyről írt életrajza: Life of Sidney (Sidney élete, 1652).

(Editor of this page: P. T.)

Anthology ::
Literature ::
Translation ::

minimap