Masefield, John (1878–1967) Works   hu en

Biography

John Masefield (1878-1967) – a herefordshire-i Ledburyben született, apja ügyvéd volt. Gyermekkorában elhatározta, hogy tengerésztiszt lesz, ezért tizenöt éves korában elszegődött egy hajóra. Három évig New Yorkban élt, alkalmi munkákat vállalt. 1897-ben tért vissza Angliába, egy manchesteri lapnál volt újságíró, majd Londonba költözött, verseket, drámákat, esszéket és regényeket publikált. 1930-ban, Robert Bridges halála után ő kapta meg a poeta laureatus – az irodalmi közvélemény előtt akkor már nem éppen dicsőséges – címét. Esszéi közül megemlítendő a Shakespeare-ről írt rövid tanulmánya. Bár szerepelt a georgiánus antológiákban, költészetén D. G. Rossetti és Yeats hatása figyelhető meg. Jellegzetes témája, a tenger és a tengerészélet dicsérete már első kötetében megszólal (Salt-Water Ballads – Sósvízi balladák, 1902). Később chauceri mintára, de modern tárgyú elbeszélő költeményeket is írt, a legjelentősebb, a The Everlasting Mercy – Örök kegyelem, 1911 – egy megtért bűnös történetét meséli el; olvasói megütköztek az alvilágot megjelenítő köznapi nyelvhasználaton.