Sládek, Josef Václav: Honi mezők, itt meg ott (Rodné brázdy v šíř i v dál in Hungarian)

Rodné brázdy v šíř i v dál,
co mi vás jen pán Bůh přál,
co se já vás naoséval,
naoral!

Až té trávy neseté
na mém hrobě rozkvete,
čí pak vy, mé rodné brázdy,
budete?

Kdo tu bude u vás stát,
kdo vás bude míti rád,
kdo k vám přijde, rodné brázdy,
zaorat?

Rodné brázdy v šíř i v dál,
rád bych potom z hrobu vstal
říct mu, aby jako já vás
miloval!

Honi mezők, itt meg ott,
Isten mit csak megadott,
Vetettem én, hej, belétek
Sok magot!

Ha majd vetetlen füvet
Láttok koporsóm felett,
Jó barázdátok kié lesz,
Sík terek?

Lesz, aki fog állni rajt'?
Aki szavatokra hajt?
Szántani is fogja azt? és
Vetni majd?

Honi mezők, itt meg ott,
Én akkor feltámadok,
Szólok neki, hogy szeresse
Tájatok!