Poe, Edgar Allan: A legszebb nap, legszebb idő (The Happiest Day in Hungarian)

The happiest day- the happiest hour
My sear'd and blighted heart hath known,
The highest hope of pride and power,
I feel hath flown.

Of power! said I? yes! such I ween;
But they have vanish'd long, alas!
The visions of my youth have been-
But let them pass.

And, pride, what have I now with thee?
Another brow may even inherit
The venom thou hast pour'd on me
Be still, my spirit!

The happiest day- the happiest hour
Mine eyes shall see- have ever seen,
The brightest glance of pride and power,
I feel- have been:

But were that hope of pride and power
Now offer'd with the pain
Even then I felt- that brightest hour
I would not live again:

For on its wing was dark alloy,
And, as it flutter'd- fell
An essence- powerful to destroy
A soul that knew it well.

A legszebb nap - legszebb idő:
    Hült, hervadt szívemnek mikor
Reménye élt - hírnév, erő -
    Érzem: sehol.

Erő? Igen, erő után
    Vágyódtam... ám rég nem tüzel,
Ifjonti ábránd volt csupán,
    S tünjék is el.

S hírnév? Mi dolgom most veled?
    Tán más főn majd uj életet szít
Belém sugárzott mételyed -
    Csitt, szellemem, csitt!

A legszebb nap - legszebb idő
    Mit látni fog s látott szemem,
A fényes látvány - hír, erő -
    Volt csak nekem.

S remélhetnék bár hírt, erőt,
    De véle azt a kínt,
Mely akkor is fájt - szép időt
    Ne éljek át megint:

Mert szárnyán volt zord ötvözet
    S rám tudta hinteni,
S elég volt, hogy széthúzzon egy
    Lelket, mely ismeri.