Whittier, John Greenleaf: A kansasi bevándorlók (The Kansas Emigrants in Hungarian)

We cross the prairie as of old
The pilgrims crossed the sea,
To make the West, as they the East,
The homestead of the free!

We go to rear a wall of men
On Freedom's southern line,
And plant beside the cotton-tree
The rugged Northern pine!

We're flowing from our native hills
As our free rivers flow;
The blessing of our Mother-land
Is on us as we go.

We go to plant her common schools,
On distant prairie swells,
And give the Sabbaths of the wild
The music of her bells.

Upbearing, like the Ark of old,
The Bible in our van,
We go to test the truth of God
Against the fraud of man.

No pause, nor rest, save where the streams
That feed the Kansas run,
Save where our Pilgrim gonfalon
Shall flout the setting sun.

We'll tread the prairie as of old
Our fathers sailed the sea,
And make the West, as they the East,
The homestead of the free!

Megyünk a prérin, mint atyánk
jött át a tengeren,
hogy Nyugat is, mint rég Kelet,
szabad világ legyen.

Ember-fallal rakjuk körül
a déli végeket,
s északi fenyvet ültetünk
a dús gyapot megett.

Ős dombjainkról özönünk
mint folyók árja csap,
szülőhonunk áldása óv
nehéz utunk alatt.

Mert iskolákat emelünk
dombos mezőire,
s az ősvadon szombatjait
harangunk tölti be.

Szekerünk, mint az ős hajók,
a bibliát viszi:
az Úr igéjét visszük el
a bűnt kiirtani.

S nincs megállj! - csak hol gyors vizek
Kansasba ömlenek,
csak hol zarándok-lobogónk
nyugvó napban lebeg!

Megyünk a prérin mint atyánk
jött át a tengeren,
s majd Nyugat is, mint rég Kelet,
szabad világ leszen!