Kopunović, Mirko: Menj (Idi in Hungarian)

Idi,
   kreni već jedared
 
uzmi u ruke to maloti dano
sakrij vjetar moćni u njedra
plovi oceanom mutnim, bijesnim
ne plaši se oluja lomnih, strašnih
 
Idi,
   koračaj, možeš ti to
 
nosi svjetlo koje si zanijela
svijetlit će ono i nama
u tvrđavi oblaka i neba
odanim i vjernim sužnjima tvojim
 
Idi,
   vratit ćeš se, imaš gdje
 
tvoja te luka uvijek čeka
dvori na stijeni izgrađeni
kad nedje daleko budeš
znaj, uvijek ćeš i ovdje biti

Menj,
    indulj végre
 
vedd kezedbe azt a kapott keveset,
rejtsd öledbe a hatalmas szelet,
zavaros, dühös óceánon vágtass,
ne félj a mindent elsöprő viharoktól
 
Menj,
    csak előre, képes vagy rá
 
vidd magaddal a meghódított fényt,
a felhők és egek birodalmában
világítani nekünk odaadó
hűséges rabszolgáidnak is fog
 
Menj,
    majd visszatérsz, van hová
 
kikötőd a sziklára épített
kastély mindig vár
ha messzire vet a sors
tudd, akkor is itt leszel