Kamarás Klára: Rovine (Romok in Italian)

Nehéz a sorssal szembeszállni!
Feladni elvet, célokat?
Nem. Nem szabad!

Feledni, ami volt, s mi nem volt?
Elszáll úgy is a gondolat!
A múlt marad.

Sodornak rímek, versszakok,
de mindent le nem írhatok…
mert csak romok…

Az út porát régóta érzem…
Mi fáradt el bennem? Nem értem,
de még vagyok.

E’ difficile opporsi al destino!
Rinunciare ai principi, agli obiettivi?
No! Non è permesso!
 
Dimenticare quel, ch’è stato, quel, che non è stato?
Il pensiero comunque vola via!
Rimane il passato.
 
M’incalzano le rime, le strofe,
ma tutto non posso annotare…
perché son solo rovine…
 
La polvere della strada la sento da tanto tempo…
Dentro di me cos’è che s’è spossato? Non capisco,
ma ancora ci sono.