Hajnal Éva: Ni reč, ni pesma (Se szó, se dal in Serbian)

Szempillám mögé rejtelek,
szívemben még lángoló kutak,
minden létezés hangja hív,
most mégis hallgatok.
Nem kell már semmi,
se szó, se dal,
csendszólamok zengnek dallamot,
nyitott tenyerem a semmiben kutat …

… talpad nyomán hűvös csend andalog.

Iza trepavica te sakrivam,
u srcu mom još su plamteći bunari,
glas postojanja tebe zove,
ipak, šutim sad.
Više ništa ne treba,
ni reč, ni pesma,
šuplje fraze tišine davore,
otvoren dlan moj u ništa traga...
... hladna tišina prati tvoje tragove.