Hajnal Éva: Kopija (Másolat in Serbian)

Zsigereimbe másolod magad,
csókjaid csipkeléptei
eszmélnek lépteim alatt.
Pillanat csendül,
mint üvegpohárban játszó töredék idő.
Selymek suttogásán siklik madaram,
kitárt szárnyakkal vidítom magam.
Sóhajod gyémánt, emelsz szüntelen.
Látlak a télben, mind az ünnepen,
fák lombjain fuvolák dalában,
te trillálsz égi vándor szavában.
Markaimba metszetted magad.
… ebben a versben is, mind a te szavad.

Sebe u organe mi kopiraš,
koraci tvog poljupca
ispod mojih koraka se osvešćuju.
Kao igra krhotine vremena u staklenom kaležu,
zazvuči trenutak.
Na šaputanju svile lebdi moja ptica,
bodrim se raširenim krilima.
Uzdah ti je dijamant, uzdižeš me.
I zimi te vidim, ta praznik mi je,
tvoj glas čujem u pesmi svake krošnje
i u slovu ponoćne skitnice.
Urezao si se u moje dlanove.
...i u toj pesmi, reči su tvoje.