Lennert Móger Tímea: Znak života (Életjel in Serbian)

(H)óféle szitál. Ebben a városban. Ebben a veremben. (T)érfigyelő kamerák. A tél nem mindig hosszú. A nyár nem mindig vidám. Nincs minden. Ahogy van.

Előbb a test vagy a lélek hagyja el. Amit érzek. Soványság pillanatok alatt. Elhízott szavak. Százkezű. Csontkezű fa. Madártestű árnyam. Egy látomásban. Lenni vágyom.

Udvara a napnak. Mintha hold volna. Elzárt csatornáit az égnek. Ki kinyitja Ezeregy nevű férfi.(Sz)ép nők. Akik sokáig élnek. Ha minden. Úgy volna. Ahogy van. Nem volna véges.

(Ne)što nalik snegu rominja. U tom gradu. U tom bezdanu. Kamere (o)smatračnice. Zima nije uvek dugačka. Leto nije uvek veseo. Nije uvek tako. Kako je.

Telo ili duša napušta pre. Što osećam. Mršavost u hipu. Ugojeni izražaji. Storuka. Drvo koštenaste ruke. Svoja senka telom ptice. U jednoj viziji. Želim biti.

Krug sunca. Kao da je mesec. Zatvorene kanale neba. Ko otvara muškarac je imenom Hiljadujedne. Skladne žene. Koje dugo žive. Ako sve. Bi tako bilo. Kako jest. Kraja ne bi bilo.