A gde su smrtovnice (Serbian)
Jedina kafana rasturena Jedina prodavnica opljačkana
Lopovi su ždrali suhomesnate proizvode Razbacivali se keksom i bombonama A na podu su ostavili koliko hoćeš Lokvastih fleka od isparene mokraće I osušene suvarke izmeta A zidove umazali šljivama-brisevima iz dupeta
Na jedinom seoskom trgu Jedina česma izvaljena iz postolja
Jedini spomenik partizanima Klati se naheren kao pijandura To nisu kape na njima, ni zvezde petokrake Već šest koščatih gladnih vrana cedi sa sebe crninu A dve čavke je kraduckaju
Nijednog meštatina, ni grlo stoke, nikoga Po dvorištima tišina naleže na usahlo cveće
Jedina nepolupana sijalica-kruška Na jedinoj sačuvanoj banderi Svetli, svetli iako je uveliko dan I sunce mlako sija iznad nje i gomilice mrtve kokoške
Tačno je, sunce, kao vrhovna sijalica, sija nad svime Što se kreće, ali sija, takođe, i iznad predmeta Koji, kao takvi, u stanju mirovanja, nisu nikakvi doktori filozofije Koji nas teraju na analitičke pristupe bitku, koji nas gnjave Tezama, antitezama, zakljucima, grafikonskim i šematskim prikazima U nastojanju da nam utuve u glavu, šta da nam utuve?
Valjda koliki je u nama, kao i u predmetima oko nas Razmer ontološkog mraka, šta bi drugo moglo da bude nego to! Uploaded by | Fehér Illés |
Source of the quotation | http://riznicasrpska.net/knjizevnost/index.php?topic=260.0 |
|
És hol vannak a gyászjelentések (Hungarian)
Az egyetlen kávéház szétdúlt Az egyetlen üzlet kifosztott A tolvajok füstölt hústermékeket habzsoltak Keksszel és cukorkákkal dobálóztak A földön elpárolgott vizeletből Visszamaradt tócsaflekkek És száraz ürülékmaradványok A falakon üleperedetű szilvakenetek A falu egyetlen kútja Az egyetlen téren kidöntött Az egyetlen partizánemlékmű Talpazatán részegként imbolyog Nem titovka*, sem ötágú csillag ami díszíti Rajta hat csontos éhes varjú gyászt sajtol magából Két csóka meg csipeget Helybelit, jószágot nem látni, sehol senki, Az udvarokon az elszáradt virágokra csend borul Az egyetlen megmaradt villanypóznán Az egyetlen ép villanykörte Világít, világít, pedig fényes nappal van És a nap is ragyog, felette és az élettelen tyúkok sokasága felett Igen, a nap főégőként, ami csak mozog, Mindenek felett ragyog, a tárgyak felett is Amelyek, mint olyanok, mozdulatlanok, nem bölcsészek Akik a lét magyarázatára kényszerítenek bennünket, Tételekkel, antitételekkel, döntésekkel, grafikonokkal gyötörnek, Hogy valamit a fejünkbe erőszkoljonak, ugyan mit? Talán a bennünk és a környező tárgyakon uralkodó Lételemi sötétség méretét, ezen kívül mi más lehetne! *titovka – A II. Világháborúban, Jugoszláviában, Tito hadseregében harcoló önkéntesek, majd a Jugoszláv Katonaság különleges alakú, ötágú csillaggal díszített zöld sapkája.
Uploaded by | Fehér Illés |
Source of the quotation | https://feherilles.blogspot.rs/ |
|