Larkin, Philip: Anyám, a nyár és én (Mother, Summer, I Magyar nyelven)

My mother, who hates thunder storms,

Holds up each summer day and shakes

It out suspiciously, lest swarms

Of grape-dark clouds are lurking there;

But when the August weather breaks

And rains begin, and brittle frost

Sharpens the bird-abandoned air,

Her worried summer look is lost,

And I her son, though summer-born

And summer-loving, none the less

Am easier when the leaves are gone

Too often summer days appear

Emblems of perfect happiness

I can't confront: I must await

A time less bold, less rich, less clear:

An autumn more appropriate.

Anyám utálja, ha dörög.

Gyanakvón rázza ki a nyári

Napokat, hátha bent nyüzsög

Egy raj felhő szőlő-sötéten;

Aztán, az augusztus utáni,

Esős és törékeny derektől

Éles, madár-nélküli légben

Nyári aggodalma megenyhül.

Én szintén, habár nyár-szülött

S nyárimádó, ha hullnak a

Levelek, megkönnyebbülök.

Egy nyári nap, akár a bélyeg:

Teljes boldogság nyomata,

S én, nem bírván el e világot,

Homályosabb, gyávább, szegényebb

És helyénvalóbb őszre várok.