ott hintázol a szél dúlta
fenyvesek hegyében
és mint képregénybe
belesírtak olvasmányos
képsorokba
nem hagyod hogy szeressenek
megveted magad.
talpnyalókat tartasz hogy
igazold létezésed
megtörténhetsz
ebben látják a csodát
unott asszonyok bácsik
ronda és finom kezű pékek
vagy a végletek művészei bűvészei
senki nem akarja meghallani
a szelet
felolvasni a képregényt
vagy megélni véged
minden élet
magához nyúl
és vissza beléd
hagyd meg a reményt
ne védd a természeted
éld
hogy minden
elpusztul ami élt