Éta poéta (Magyar)
A költő szövegkörnyezetben él, ábécét lélegzik és a cébéában vásárol céklát. Lélekben örökké húsz, testben folyton adós.
Fülében a sorok vége folyton összecsendül, állandó zajban él hát, nem hallja meg, amikor a pénzespóstás végre csenget.
Álmában még megíratlan műveit fellapozgatja, hátha fellel bármi érdekest.
Mindig ugyanazt a verset írja újra, s ha már nem fizetnek érte többé, meghal. (Csak a test.) |
Eta poeta (Szlovák)
Básnik žije v textovom prostredí, dýcha abecedu a v cébéa si kupuje cviklu. Duchom večne dvadsiatnik, telu vždy dlžný.
V ušiach mu ustavične cinkajú konce riadkov, teda žije v stálom hluku, nezačuje, keď konečne zazvoní poštár s peniazmi.
V sne si nalistuje svoje nedopísané diela, natrafí snáď na čosi pútavé.
Vždy tú istú báseň píše znova, a keď mu prestanú platiť, umrie. (Len telo.)
Feltöltő | Répás Norbert |
Kiadó | Asociácia organizácií spisovateľov Slovenska, Laurinská 2., 815 08 Bratislava |
Az idézet forrása | Romboid ročník LII, č. 8/2017, EV 4439/11, ISSN 0231-6714 |
Könyvoldal (tól–ig) | 76-76 |
Megjelenés ideje | 17. október 2017 |
|
|