Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Bieńkowski, Zbigniew: Párbeszéd (Rozmowa Magyar nyelven)

Bieńkowski, Zbigniew portréja

Rozmowa (Lengyel)

Ty jesteś częścią, a ja stroną świata,
ty wiesz o Ziemi, a o mnie wie przestrzeń.
Jesteśmy wzajem tak jak zysk i strata,
gdy ty westchnieniem, ja jestem powietrzem.
 
Ja mam kształt własny, ty nie masz go wcale,
ja jestem świateł i cieni przyczyną.
Kiedy krajobraz w mych oczach zapalę,
to tylko wtedy możesz go ominąć.

Ty tworzysz światło, a ja formę światła,
która z ciemności postać blasku weźmie
i każdą gwiazdę, co z przeczuć twych spadła,
wyśni na jawie, by świeciła we śnie.
 
Ja jestem z Ziemi i na jej obszarze
mogę ci niebo zbliżyć lub oddalić.
Krwią swoją twoje pragnienia zagaszę,
nim gmach przestrzeni od nich się zapali.

Tyś jest budowlą, ja jestem jej stylem.
Kiedy natchnione wzrokiem do dotyku
kamienne nieba legną w ziemskim pyle,
ja będę jeszcze pojęciem gotyku.

 Gdy wieczność stawać się zacznie na Ziemi
i obowiązki serca kamień przejmie,
ty będziesz trwaniem, które się nie zmieni.
Ja pragnę więcej: aby żyć śmiertelnie.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásahttps://milosc.info/zbigniew-bienkowski/rozmowa/

Párbeszéd (Magyar)

a.

Te rész vagy a világból, én világtáj, te tudsz a 
Földről és a tér tud engem. Mi kár s haszon, 
amely egymáson átjár, én levegő, s lélegzet 
vagy te bennem.

b.

Nekem formám van; élsz te forma nélkül, 
oka vagyok a fénynek és az árnynak. Akkor tudod 
körülkerülni végül, mikor kigyújtom 
szememben a tájat.

a.

Te fényt teremtesz, én formát a fénynek, mely 
a sötétből metszi ki magát, s ébren álmodja, 
hogyha hullni érzed, álmodnak minden égő 
csillagát.

b.

Én földön élek, én földből kivágott, eget 
húzok le és dobok fel újra. Véremmel 
oltom minden szomjúságod, mielőtt még e 
tér háza kigyúlna.

a.

Te ház vagy, és én stílusa a háznak. 
Amikor pillantással megsuhantva a kő-
egek a földi porba mállnak, én, én leszek a 
gótika fogalma.

b.

Ha majd öröklét kezdődik a földön, s a 
szív feladatát a kő megérti, te az leszel, mi 
fennmarad örökkön. Én többre vágyom: 
halandóan élni.



FeltöltőSebestyén Péter
KiadóKozmosz Könyvek
Az idézet forrásaLengyel költők antológiája
Megjelenés ideje

minimap