Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Auředníček, Otakar : A sivatag (Poušť Magyar nyelven)

Auředníček, Otakar  portréja

Poušť (Cseh)

Má duše poušť jest, v níž řvou lvové bolu,
a písně mé jsou sfingy zmlklé záhy;
je divý žár tam, v noci vánek vlahý,
plá měsíc, zlatý květ na černém stvolu.

Neb vichr pak na poušť se řítí dolů,
jež pouze vidí lupiče a vrahy,
a časem sfingy rozpějí se tahy
v mystických nocech v píseň plnou bolu.

Kdy zářné oči hvězd nad zemí planou,
ó lásko má, ty karavano plesná,
za smíchu táhneš pouští zadumanou!

A zvučí písně, květy prší na zem,
až jako mystická věž tmavá, děsná
se zvedne Samum a vše pohřbí rázem...



FeltöltőEfraim Israel
KiadóELTE BTK Szláv Fililógia Tanszék
Az idézet forrásaCseh költők antológiája II. 19. századi költők
Megjelenés ideje

A sivatag (Magyar)

A lelkem sivatag, üvöltő kínoroszlán,
szfinxek a dalaim, de korán csendesülnek,
vad fény van ott, az éj párás szellői hűsek,
fekete szárú tűzvirág a hold a pusztán.

De aztán bőgve csap le pusztámra az orkán,
rablók és gyilkosok mindenütt összegyűlnek,
most szoktak szfinxeim énekelni az űrnek
misztikus éjeken a fájdalomnak ormán.

Mikor csillagszemek tüzelnek mint a katlan,
ó, szerelmem, dalok ujjongó karavánja,
kacagással vonulsz a méla sivatagban.

És minden zeng, virág záporoz a magasból,
mígnem mintha szörnyű sötétlő torony állna,
felkél a Számum, és mindent homokba hantol...



FeltöltőEfraim Israel
KiadóELTE BTK Szláv Fililógia Tanszék
Az idézet forrásaCseh költők antológiája II. 19. századi költők

minimap