Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Mácha, Karel Hynek: Május (3.), I. Intermezzo (Máj (3.), Intermezzo I. Magyar nyelven)

Mácha, Karel Hynek portréja

Máj (3.), Intermezzo I. (Cseh)

PŮLNOC

(Krajina)

V rozlehlých rovinách spí bledé lůny svit,
kolem hor temno je, v jezeru hvězdný kmit,
nad jezerem pahorek stojí.
Na něm se sloup, s tím kolo zdvíhá,
nad tím se bílá lebka míhá,
kol kola duchů dav se rojí;
hrůzných to postav sbor se stíhá.

Sbor duchů

"V půlnočních ticho je dobách;
světýlka bloudí po hrobách,
a jejich modrá mrtvá zář
svítí v dnes pohřbeného tvář,
jenž na stráži - co druzí spí - *
o vlastní křížek opřený
poslední z pohřbených zde dlí.
V zenitu stojí šedý mrak
a na něm měsíc složený
v ztrhaný mrtvý strážce zrak,
i v pootevřené huby
přeskřípené svítí zuby."

Jeden hlas

"Teď pravý čas! - připravte stán -
neb zítra strašný lesů pán
mezi nás bude uveden."

Sbor duchů

(sundavaje lebku)

"Z mrtvého kraje vystup ven,
nabudiž život - přijmi hlas,
buď mezi námi - vítej nám.
Dlouho jsi tady bydlil sám,
jiný tvé místo zajme zas."

Lebka

(mezi nimi kolem se točíc)

"Jaké to oudů toužení,
chtí opět býti jedno jen.
Jaké to strašné hemžení,
můj nový sen.- Můj nový sen! -"

Jeden hlas

"Připraven jestiť jeho stán.
Až zítra půlnoc nastane,
vichr nás opět přivane.
Pak mu buď slavný pohřeb dán."

Sbor duchů

"Připraven jestiť jeho stán.
Až zítra půlnoc nastane,
vichr nás opět přivane.
Pak mu buď slavný pohřeb dán."

Jeden hlas

"Rozlehlým polem leť můj hlas;
pohřeb v půlnoční bude čas!
Co k pohřbu dá, každý mi zjev!"

Čekan s kolem

"Mrtvému rakví budu já."

Žáby z bažiny

"My odbudem pohřební zpěv."

Vichr po jezeru

"Pohřební hudbu vichr má."

Měsíc v zenitu

"Já bílý příkrov tomu dám."

Mlha po horách

"Já truchloroušky obstarám."

Noc

"Já černá roucha doručím."

Hory v kolo krajiny

"Roucha i roušky dejte nám."

Padající rosa

"A já vám slzy zapůjčím."

Suchopar

"Pak já rozduji vonný dým."

Zapadající mračno

"Já rakev deštěm pokropím."

Padající květ

"Já k tomu věnce uviji."

Lehké větry

"My na rakev je donesem."

Svatojánské mušky

"My drobné svíce ponesem."

Bouře z hluboka

"Já zvonů dutý vzbudím hlas."

Krtek pod zemí

"Já zatím hrob mu vyryji."

Čas

"Náhrobkem já ho přikryji."

Přes měsíc letící hejno nočního ptactva

"My na pohřební přijdem kvas."

Jeden hlas

"Slavný mu pohřeb připraven.
Ubledlý měsíc umírá,
Jitřena brány otvírá,
již je den, již je den!"

Sbor duchů

"Již je den, již je den!"

(Zmizí)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttp://babel.mml.ox.ac.uk

Május (3.), I. Intermezzo (Magyar)

ÉJFÉL

(Táj)

A széles fennsíkon szunnyad a fényes hold,
A tóra csillagárt borít az égi bolt.
Kis domb: vesztőhely néz a partra.
Fönt roppant rúd, rúdon korong,
Rajt' koponya, és körbe' csont.
Kerék köré lelkek csapatja,
Dermesztő rémek raja ront.

Szellemek kara

"Az éj-szakon az úr a csend,
Új síron lidérc fénye leng.
Oly szederjes e síri fény,
Miként a síron túli lény,
Ki őrzi alvó társait,
S fejfájának támaszkodik:
Az új halott nem alhatik.
Nem ég az égnek alja, nem,
Felleg fedi, fent hold vakít,
Holt fényt bámul a vaksi szem,
Tátongó fejre fény szakad.
Az állkapcsa vicsori, vad."

Egy hang

"Itt az idő! – Kap vánkosul
Kerékagyat a szörnyű úr,
Készítsétek hát nyughelyét!"

Szellemek kara

(levéve a koponyát)

"Halál honából jöjj elénk,
Éledj – a szót szomjasan idd,
A társaságunk befogad.
Sokáig laktál itt magad,
Jön új halott, felvált ma itt."

A koponya
(körükben a keréken forogva)

"A csontjaimnak vágya, jaj,
Hogy lenne újra egybe mind!
Mily rémes-hemzsegő e raj!
Új álmom int! – Új álmom int! –"

Egy hang

"A nyughely íme készen áll.
Holnap, ha új éjfél jön, új,
A vihar minket erre fúj:
Holtnak dicső gyászpompa jár."

Szellemek kara

"A nyughely íme készen áll.
Holnap, ha új éjfél jön, új,
A vihar minket erre fúj:
Holtnak dicső gyászpompa jár."

Egy hang

"Hangom a sík mezőbe szól:
Gyászos kor lesz az éji kor!
Mit ad majd, ki-ki mondja meg."

A vesztőhely a kerékkel

"A koporsója leszek én."

A békák a mocsárból

"Mi mondunk gyászos éneket."

A vihar a tó fölött

"Kíséret gondja lesz enyém."

A Hold a Zenithen

"Száll-ítok fehér szemfedőt."

A köd a hegyeken

"Nagy árnyék-leplem lepje őt."

Az éj

"Én kölcsönzöm a gyászruhát."

A hegyek koszorúja

"Adjatok gyászt, testünk-fedőt."

A hulló harmat

"Ruhátok' könnyem járja át."

A föld

"A föld lehelli illatát."

A fekete felleg

"Megöntözöm koporsaját."

A hulló virág

"Én reá koszorút fonok."

A könnyű szél

"A koporsóra viszem én."

A szentjánosbogarak

"Mi leszünk majd a gyertyafény."

A mélyről örvénylő vihar

"Én ébresztem harang szavát."

A vakond a föld alatt

"Sírgödröt fúrni: enyém a gond."

Az idő

"S az én gondom a síri domb."

A hold előtt szálló madársereg

"Mi tartjuk a gyászlakomát."

Egy hang

"A gyászpompa el nem marad. –
Kihúny a sápadt hold, nem ég,
Kitárja kapuját az ég.
Nappal van! Újra nap!"

Szellemek kara

Nappal van! Újra nap!"

          

---------------------------------
   Ennek a groteszk Intermezzónak, akárcsak a második Intermezzónak, pusztán struktúrális szerepe van, de ez nem feltűnő. Íme a költemény sémája:

I. Ének.    Színhelye: A tóparti szikla.
               Ideje: AZ ESTE (l. a legelső verssort), pontosabban alkonyattól az éj beálltáig.

II. Ének   Szính.: A tó túlsó partján emelkedő várbörtön.
               Ideje: AZ ÉJ, az éj beálltától pontosan éjfélig.

1. Intermezzo 
               Szính.: A tópart egy harmadik pontja, a kivégzőhely.
               Ideje: AZ ÉJ, éjféltől napkeltéig.

III. Ének  Szính.: A várbörtöntől vezető út és a kivégzőhely.
               Ideje: A NAPPAL, napkeltétől az éj leszálltáig.

   Eddig a vers körbejárt egy egy napot, egy egész időciklust. (A két utolsó résznek már nincs pontosan kijelölt ideje, csak a természeti idő ciklikussága, örökös visszatérései vannak a IV. Ének elején kihangsúlyozva az emberi idő egyenesvonalúságának és örökre szóló elmúlásainak kontrasztjaként.)

 A II. Ének első nyolc sora és a II. Intermezzo trochaikus, a vers többi része jambikus. A II. Intermezzo Vilém halálát követi, és valamiféle "sírfeliratot" láthatunk benne; a II. Ének első nyolc sora Jarmila halálát követi, és ugyancsak "sírfeliratot" láthatunk benne: a lehulló csillag szimbolikusan maga Jarmila, mert az I. Ének többször is a csillag fogalmával kapcsolta össze az ő személyét (pl. a 45–48. sorban). Ezért ebben a nyolc sorban is – rejtett – intermezzót láthatunk.

    Miért nem választotta le és nevezte Intermezzónak Mácha ezt a nyolc sort? Valószínűleg azért, mert e rész számára nem maradt kijelölhető napszak...

    A részekre osztás vázlata a prozódia szempontjából:

I. Ének                                     jambikus
(Rejtett Intermezzo) "sírfelirattrochaikus
II. Ének                                    jambikus
Intermezzo                               jambikus
III. Ének                                  jambikus
Intemezzo,              "sírfelirat"  trochaikus
IV. Ének                                  jambikus

Ezt visszatérő, ciklikus szerkezetnek is tekinthetjük, de egyenes vonalú, vissza-nem-térő – bár szimmetrikus – "hídszerkezetnek" is.



FeltöltőEfraim Israel
KiadóKalligram
Az idézet forrásaHoltak gondolata
Könyvoldal (tól–ig)41-49
Megjelenés ideje

minimap