Nezval, Vítězslav: Ten hrobník s lopatou jenž vyhazuje hlínu...
Ten hrobník s lopatou jenž vyhazuje hlínu... (Cseh)Ten hrobník s lopatou jenž vyhazuje hlínu Vždyť kopat do země toť přeorávat zemi Ten zvoník s motykou již zabořuje do klád Slyš nářek dětí lkavé hlasy matek Kůň veze tryskem až mu ústa pění
|
A sírásó aki felhányt itt némi földet... (Magyar)A sírásó aki felhányt itt némi földet Földet hányni ki-be az olyan mint a szántás Már fatönkökbe vág a harangozó bácsi Gyereksírás anyák panaszkodása A ló habos szájjal fut csügg a kincsen Az utolsó sor: Légy üdvöz ó hazám... A vers egy nyolc versből álló ciklus harmadik darabja, a ciklus címe és első darabjának címe: Karel Hynek Mácha visszatérésére írt óda. Mácha, a legnagyobb tiszteletnek örvendő nagy nemzeti költő, 1836-ban halt meg; 1938-ban, a Müncheni egyezmény után, hamvait az elcsatolás előtt álló Litoměřicéből Prágába szállították; mire az új temetésre sor került, már Prága is német kézen volt. A temetés a megszállás elleni tiltakozás jellegét öltötte. A versekben alig van Máchára és az említett történelmi helyzetre való közvetlen utalás, azon kívül, hogy mind a nyolc vers utolsó sora úgy kezdődik, hogy Légy üdvöz ó hazám. Nagypéntek: az újratemetés májusban volt, lehet, hogy a húsvéthoz közeli nagypéntekre esett, de legalábbis ahhoz közel; említését lényegében az magyarázza, hogy nagypénteken Jézus halálára és temetésére emlékeznek.
|