Číš dopita… (Cseh)
Číš dopita až na dno, má Touho, pojďme spát, je pusto kol, a chladno k nám vane odevšad. Kol stoly překácené a láhve rozbité a v hrudi zkrvácené vše city rozlité – – A noc je kol; noc tmavá, – a my tak sami tu, jen bolest, bolest dravá vře v duše úkrytu. Vře, vlní se a válí, jak bouře hloubí skal, a kdes tam v dáli, v dáli lká mládí Ideal – – – Rmut, lítost kolem dýše a k srdci blíž a blíž jak balvan padá s výše dnů marných kletá tíž – – – – Feltöltő | Efraim Israel |
Kiadó | ELTE Szláv Filológia Tanszék |
Az idézet forrása | Cseh költők antológiája |
Könyvoldal (tól–ig) | 526-527 |
Megjelenés ideje | 2016 |
|
Fenékig ürítve (Magyar)
Nincs már bor a pohárban, Vágyam, aludni! Jer! Körül a puszta bár van, és jeges szél neszel.
Kint székek, felborulva, összetört poharak, bent pár kiloccsant, durva, hűlt érzelem marad – –
Köröskörül vak éj ül, senki sem jár ide, a kín tolongva mélyül a lélek mélyibe.
Mint tenger, gátrepesztve hajót, roncsot dobál, s valahol nyög – de messze! – az ifjú Ideál...
A megbánás szorongat és a szív elszorul, rá elherdált napoknak kőtömbnyi súlya hull.
Feltöltő | Efraim Israel |
Az idézet forrása | Cseh költők antológiája |
Megjelenés ideje | 2016 |
|