Rifbjerg, Klaus: Blandt pingviner

Tilbage til naturen
ved et ubemærket skræv
over gitteret til pingvinerne
i Zoologisk Have.
 
Forbudt, naturligvis
men hør nu her:
At strække hals og falde til
hos de elskværdige
er arktisk fryd.
 
Byrd, Scott, Amundsen
nej,
men jeg i terylene  og kasket
har samme adkomst i en sydpolsfærd:
 
Tavs holder jeg
stift opretstående min sild
og føler mig forbrødret.
Alt fylder mig med
vigtigt liv
duften af tran
og svømmehud
som helt naturligt
spirer mellem mine tæer.
 
Et pingvinsignal
og i største skønhed
med fugl og fiskens harmoni
forsvinder vi i vandet
drejer i flotille
mave, ryg og luffer.
Nyt signal
så står vi der igen.
 
Åh, denne glæde
at stå pingvin
ved siden af pingvin
i fuldendt symmetri
med små ens skyer ud af næbbet
efter badet
og tage imod
fra havens publikum
den venlige applaus
for vores smukke enshed, brødre
vor kønne, anerkendte
sydpolskonformisme.
 
 
fra Klaus Rifbjerg: Konfrontation, 1963

Vissza a természethez
észrevétlen lépéssel,
a rácson át a pingvinekhez
az állatkertben!
 
Szigorúan tilos? Ez csak természetes.
De nézz ide:
íly nyújtott nyakkal beesni
e kedvesek közé.
Ó, arktikus gyönyör!
 
Byrd, Scott, Amundsen…
ugyan -
baszk sapkámban, terilén ruhámban
nekem is épp annyi jogom van a Déli-sarkhoz!
 
Némán tartom magasra
az én saját heringemet
e szentséges testvériségben.
E pillanattól megtelik
az én súlyos életem is
a halzsír illatával,
és az úszóhártya,
ez csak természetes,
kisarjad a lábujjaim közül.
 
Pingvin-jel:
felülmúlhatatlan szépséggel,
madarak és halak harmóniájával
elmerülünk a vízben
és flottillánk manőverezve mutogatja
hasát, hátát és fenekét.
Új jel:
ismét szobor-mereven állunk.
 
Ó, ez a gyönyör,
hogy pingvinként állhatunk
a pingvinek közé,
tökéletes szimmetriában;
hogy fürdés után csőrünkkel tökéletesen
egyformán tisztogathatjuk magunkat;
hogy egyformán hajolhatunk meg
az állatkert előtt;
hogy egyformán köszönhetjük
meg a tapsot
gyönyörű egyformaságunkért, testvéreim,
délsarki konformizmusunkért!