Bachmann, Ingeborg: Részeg este (Betrunkener Abend Magyar nyelven)

Betrunkener Abend, voll vom blauen Licht,

taumelt ans Fenster und begehrt zu singen.

Die Scheiben drängen furchtsam sich und dicht,

in denen seine Schatten sich verfingen.

Er schwankt verdunkelnd um das Häusermeer,

trifft auf ein Kind, es schreiend zu verjagen,

und atmet keuchend hinter allem her,

Beängstigendes flüsternd auszusagen.

Im feuchten Hof am dunklen Mauerrand

tummelt mir Ratten er sich in den Ecken.

Ein Weib, in grau verschlissenem Gewand,

weicht vor ihm weg, sich tiefer zu verstecken.

Am Brunnen rinnt ein dünner Faden noch,

ein Tropfen läuft, den andern zu erhaschen,

dort trinkt er jäh aus rostverschleimtem Loch

und hilft, die schwarzen Gossen mitzuwaschen.

Betrunkner Abend, voll vom blauen Licht,

taumelt ins Fenster und beginnt zu singen.

Die Scheiben brechen. Blutend im Gesicht

dringt er herein, mit meinem Graun zu ringen.

Részeg este, kéklő fény, csupa fény,

ablakhoz támolyog, dalolni vágynék.

Riadt üveglapok egymás hátán-hegyén:

köztük foglyul esik az esti árnyék.

Az est a háztenger körül kereng,

egy gyermeket lát: elkergeti azt ott.

Lihegve bárkinek utánaleng,

fülébe sugdos valami riasztót.

Nyirkos udvarban, sötét falszegély

tövében patkányokkal fogócskázik.

Egy kopott, szürke ruhás nőszemély

kitér előle, még mélyebbre mászik.

A kútból még csorog egy vékony sugár,

egy csepp igyekszik elkapni a többit,

mohón felinni egy rozsdaiszapos lyuk vár

és a fekete lefolyóba segítve beleöblit.

Részeg este, kéklő fény, csupa fény

ablakban támolyog, dalolni kezdett.

Üvegek törnek, vérzőarcú lény:

betör hozzám, és iszonyommal küzd itt.