Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Beer-Hofmann, Richard: Der einsame Weg

Beer-Hofmann, Richard portréja

Der einsame Weg (Német)

 

An Arthur Schnitzler

 

Alle Wege, die wir treten,

Münden in die Einsamkeit –

Nimmermüde Stunden jäten

Aus, was wuchs an Lust und Leid.

 

Alles Glück und alles Elend

Blaßt zu fernem Widerschein –

Was beseeligend, was quälend,

Geht – läßt uns mit uns allein.

 

Schritt ich eben nicht im Reigen?

Und was traf, das traf gemeneinsam –

Bietet keine Hand sich? – Schweigen

Sieht mich an – Der Weg wird einsam!

 

Ob ich stieg von Glückes-Thronen.

Ob ich klomm aus Leidens-Gründen –

Dort, wohin ich geh zu wohnen,

Will sich Keines zu mir finden.

 

Ein Erkennen nur mit klaren

Augen will mich hingeleiten:

Daß auch vorher um mich zu waren –

Unerkannt – nur Einsamkeiten.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.compactmemory.de/index_p.aspx?

Magányos út (Magyar)

 

Arthur Schnitzlernek

 

Minden útnak, merre járunk,

torkolata a magány.

Szorgos órák kedvünk, gyászunk

kigyomlálják szaporán.

 

Lassan messzi visszfény lesz csak

boldogságunk, bánatunk.

Jó is elmegy, rossz is elhagy,

s önmagunkra maradunk.

 

Nem tánc sodort az imént még?

S mindünk érte, ami engem.

Nincs baráti kéz? A kétség

csöndje néz, s az út kietlen.

 

Lent éltem a szenvedések

mélyén, vagy a siker ormán:

oda, hová lakni térek,

nem lel útat senki hozzám.

 

Velem együtt túlra pusztán

egyetlen felismerés jön:

bár nem tudtam, sorsom útján

csupa magány volt kísérőm.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap