Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Bolliger, Max: Néha meghal valaki (Manchmal stirbt einer Magyar nyelven)

Bolliger, Max portréja

Manchmal stirbt einer (Német)

I
Alles ist flüchtig,
alles ist, kaum begonnen, vorbei:
der Frühling, die Rosen,
der Duft einer Kindheit.

Unsere Liebe ist der Tau
im Netz einer Spinne,
verdorrt in der Glut des Mittags.

Alles verdorrt,
das Leid um die Perle im Tau,
das Leid um die entblätterte Rose,
das Leid um den Duft einer Kindheit.

II
Alles verdorrt in der Glut des Mittags.
Das Herz
ist ein lautlos atmender Leib,
eine Eidechse
auf einem brennenden Stein.

III
Der Abend heißt Judas Ischarioth,
er kommt mit den Lampions
aus dem chinesischen Bilderbuch
und gaukelt dem Herzen Erinnerung vor.

Jede Erinnerung ist ein Lampion,
ein Licht für den Frühling,
ein Licht für die Rosen,
ein Licht für den Duft einer Kindheit,
ein Licht für die Liebe.

Die Nacht aber bringt uns den Tod,
den Tod und die Wahrheit.

IV
Manchmal stirbt einer,
stirbt an der Liebe,
auserwählt
wie eine Muschel
in der Hand eines Kindes.
Das Licht verspielt sich
in den geöffneten Schalen.

Manchmal stirbt einer,
stirbt an der Liebe
und auf seinem Grab
pflanzen sie
ein Lächeln des Mitleids.

Die Zeit ist gegen die Liebe.
Liebe ist Ewigkeit.
Und wir fürchten uns.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.ipq.kit.edu

Néha meghal valaki (Magyar)

1.
Minden mulandó:
alig elkezdve vész:
a tavasz, a rózsák,
a gyerekkor illata.

Szerelmünk:
pókhálón harmat
- a dél hevére elillan.

Minden elillan:
a kín a harmatgyöngy tűnte miatt,
a szirmát szóró rózsa miatt,
a gyerekkor illata-veszte miatt.

2.
Minden elizzik a Dél parázsán.
A szív:
némán lihegő test,
gyík
izzó kövön.

3.
Az Est neve: Judás,
kínai képeskönyvből
lép elő lampionokkal,
s emlékezést babonáz a szívbe.

Minden emlék egy lampion:
fényláng a tavaszért,
fényláng a rózsáért,
fényláng a gyerekkor illatán,
szerelemért-fény.

Ám az Éj meghozza a halált,
a halált, az igazságot.

4.
Néha valaki meghal,
meghal szerelemből,
kiszemelve,
mint gyerek
kezében a kagyló.
Elfolyik a fény
a kinyitott héjak között.

Néha valaki meghal
szerelme miatt,
sírjára a részvét
mosolyát ültetik.

A kor szerelemellenes.
A szerelem: öröklét.
És mi szorongunk.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaJ. I.

minimap