Busch, Wilhelm: Egy szamárnak két szamárral esett kalandja (Der Esel Magyar nyelven)

Es stand vor eines Hauses Tor
Ein Esel mit gespitztem Ohr,
Der käute sich sein Bündel Heu
Gedankenvoll und still entzwei.

Nun kommen da und bleiben stehn
Der naseweisen Buben zween,
Die auch sogleich, indem sie lachen,
Verhaßte Redensarten machen,
Womit man denn bezwecken wollte,
Daß sich der Esel ärgern sollte.

Doch dieser hocherfahrne Greis
Beschrieb nur einen halben Kreis,
Verhielt sich stumm und zeigte itzt
Die Seite, wo der Wedel sitzt.

Állt a szamár egy ház előtt,
Szamárfüle hegyesre nőtt.
Rágta a szalmát odakinn,
És rágódék a gondjain.

Magányra nem lehet panasz,
Mert jött két legény, két pimasz,
Heherészni kezdett legott
És piszkálódásba fogott.
És szándékában meg nem ingott,
Hogy felingerelje csacsinkat.

De a tapasztalt szürke agg
Épp csak megfordult hallgatag,
Megmutatta, hol a farok,
Jelezve: “Rátok én sz....”