Celan, Paul: Tenebrae (Tenebrae Magyar nyelven)

Nah sind wir, Herr,

nahe und greifbar.

Gegriffen schon, Herr,

ineinander verkrallt, als wär

der Leib eines jeden von uns

dein Leib, Herr.

Bete, Herr,

bete zu uns,

wir sind nah.

Windschief gingen wir hin,

gingen wir hin, uns zu bücken

nach Mulde und Maar.

Zur Tränke gingen wir, Herr.

Es war Blut, es war,

was du vergossen, Herr.

Es glänzte.

Es warf uns dein Bild in die Augen, Herr.

Augen und Mund stehn so offen und leer, Herr.

Wir haben getrunken, Herr.

Das Blut und das Bild, das im Blut war, Herr.

Bete, Herr.

Wir sind nah.

Közel vagyunk, Uram,

elérhetően közel.

Már megragadva, Uram,

egymásba kapaszkodva, mintha

mindegyikünk teste

a te tested lenne, Uram.

Imádkozz, Uram,

hozzánk imádkozz,

közel vagyunk.

Görnyedten mentünk oda,

mentünk, hogy vályú

s víz fölé hajoljunk.

Az itatóhoz mentünk, Uram.

Vér volt ott, vér,

amit te ontottál, Uram.

Csillogott.

A te képed vágott a szemünkbe, Uram.

Szem és száj úgy nyitva és üresen, Uram.

Megittuk, Uram.

A vért és a képet is, ami a vérben volt, Uram.

Imádkozz, Uram.

Közel vagyunk.