Dach, Simon: Halotti ének (Schoner Himmelsaal Magyar nyelven)
|
Schoner Himmelsaal (Német)Schoner Himmelssaal, Sey mir hochgegriisst ! Vaterland der Frommen, Dich such' ich fiir allen. Die aus grosser Qual Weil ich od' und wiist
Dieses Lebens kommen, In der Welt muss wallen Und von keiner Lust, Und von Kreuz und Pein In der Welt gewusst! Nie befreit kann sein.
Triig' ich durch den Tod Nicht nach dir Verlangen, O, in meiner Noth lo War' ich langst vergangen ; Du bist, einig du, Nichts, sonst meine Ruh !
Gott, du kennst vorhin Alias, was mich kranket, Und woran mein Sinn Tag und Nacht gedenket : Niemand weiss um mich Als nur du und ich.
O wie werd ich mich Dort an dir erquicken ! Du wirst mich, und ich Werde dich anblicken, Ewig herrlich, reich Und den Engein gleich.
Schoner Himmelssaal, Vaterland der Frommen, Ende meiner Qual, Heiss mich zu dir kommen, Denn ich wiinsch' allein Bald bei dir zu sein !
|
Halotti ének (Magyar)Égi, szép terem, jámborok hazája, vársz a gyötrelem földi, sok fiára, kik nem ismerik földünk kéjeit,
hadd köszöntselek! Csak téged kutatlak, lábam vad, rideg útra kelve baktat, s ínség és kereszt el sosem ereszt.
Túl halálomon hogyha rád se vágynék, ó, a fájdalom elvitt volna már rég; te vagy, semmi más, nyugton-nyugovás.
Isten, jól tudod, engem mi emészt el, s mely emlék forog bennem nappal-éjjel, nem lát más, Uram, csak magad s magam.
Ó, miként üdül rajtad majd a lélek! Szemed rámvetül, s látlak végre Téged, gazdag, szép, örök angyal-örömök.
Égi, szép terem, jámborok hazája, oltsd ki életem, várj a föld fiára, mert az mást se vár: ott fönn lenni már.
|