Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Geist, Sylvia: Látogatóban Leidenben (Besuch in Leiden Magyar nyelven)

Geist, Sylvia portréja

Besuch in Leiden (Német)

Aus Strohhalm Balken geworden, schreibt Mahler
nach der Heimkehr, wohin immer (weit ist es nicht
mehr bis New York) doch Freud bleibt ratlos
wie nach einem unlauteren Tausch zurück
als läge nun dieser Balken im Sprechzimmer und
spräche von der Architektur, der er entrissen wurde.

Es geht nicht um Leiden, niemand hier
kann dort gewesen sein, nur die Vorstellung
nehme man ein, die bändigende Haltung vor dem Graben
der sich schon einstimmt. Es ist nicht weit

bald ist Neujahr, bald April
auf dem Atlantik
tanzt der Teufel, der Teufel
tanzt es mit mir, steht da

am Rand von Entwürfen
gelöschter Entwürfe. Leiden ist da nicht mehr
von Belang, auch die Überfahrt vergebens, längst
fiel das Herz der Entzündung anheim, die Vorstellung
der rückkehrenden Zugvögel und wie im Krängen
des Schiffs das Fieber unter die Spanten
sinkt, aber glückt.



FeltöltőRépás Norbert
KiadóVerlag: Luftschacht
Az idézet forrásaVor dem Wetter
Könyvoldal (tól–ig)21-21
Megjelenés ideje

Látogatóban Leidenben (Magyar)

Bárhová is utazott, Mahler hazaérkezvén azt írta,
hogy a szalmaszál gerendává változott (New York
egy karnyújtás csupán) Freud pedig - mint egy
álnok csalódás után - tanácstalanul mered
a gerendára, mintha az a társalgóban heverne és
arról az építészetről mesélne, melyből kiszakították.

Szó sincs fájdalomról, az ittlévők közül
senki sem lehetett ott, csupán a képzeletet
hódítja meg az árok előtti megzabolázott testtartás,
amely már hangolódik. Közeleg,

hamarosan itt az Újév, rögvest április,
az Atlanti-óceánon
ördög lejt táncot, rúgja
velem a port, itt áll

a törölt tervek,
tervezetének peremén. A fájdalom
immáron érdektelen, hiába az átkelés,
rég elhamvadt a lángra gyúlt szív,
a vándormadarak visszatérérse és egy
megbillent hajó látványa a bordákig hatol,
majd mámorban ölt testet.



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásasaját

minimap