Goethe, Johann Wolfgang von: A leány (Mädchen Magyar nyelven)

Ich zweifle doch am Ernst verschränkter Zeilen!

Zwar lausch ich gern bei deinen Silbespielen,

Allein mir scheint: was Herzen redlich fühlen,

Mein süßer Freund, das soll man nicht befeilen.

Der Dichter pflegt, um nicht zu langeweilen,

Sein Innerstes von Grund aus umzuwühlen;

Doch seine Wunden weiß er auszukühlen,

Mit Zauberwort die tiefsten auszuheilen.

Esztergált rímedet bámúlva látom,

De szó fér ily dal igaz melegéhez.

Úgy vélem, azt, mit szív valóban érez,

Kár így csiszolni, szeretett barátom.

A költő, hogy megrázzon s mélyre szántson,

Még ön szivét is sebzi, a mig vérez -

De írt is ád a fájó szenvedélyhez

S varázsigével győz a bősz tusákon.