Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Grün, Anastasius: Aus Gastein

Grün, Anastasius portréja

Aus Gastein (Német)

Erste Nacht
 
Es wäre Schlafenszeit; – doch das ist schlimm,
Nicht schlafen läßt mich hier der Ache Grimm,
Grad' unterm Fenster schlägt ihr Katarakt
Auf Felsenpulte dröhnend seinen Takt!
Musik zur Unzeit! Was zu tun da sei?
Zu horchen wach der Rätselmelodei: –
Einförmig tost's und doch so wechselvoll,
Wie Harfen jetzt, und jetzt wie Donnergroll!
Ist's Wagenrasseln, das die Stadt durchrollt?
Ist's Mühlgestampf, das täglich Brot dir zollt?
Sind's Eisenhämmer, schmiedend Waffenerz?
Ist's Orgelton jetzt, der dir schmilzt das Herz?
Nun Posthornklang, der dich zur Ferne reißt!
Nun Waldesrauschen, das dich bleiben heißt!
Nun Glockenschall, der fromm die Gläub'gen ruft!
Nun Trauermarsch, geleitend in die Gruft: –
Dem Leben gleich! Und alles Staub und Schaum!
Doch sang's dich unbewußt in Schlaf und Traum.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://gutenberg.spiegel.de

Gasteinból (Magyar)

Első éjjel
 
Aludni kéne, de az a bajom,
az Ache morajlik, nem alhatom,
a sziklapadon az ablak
alatt vad taktusát veri a zuhatag!
Oly rosszkor jött! De nincs mit tenni mást,
hallgatom a rejtelmes muzsikát: -
egyhangú, mégis mennyi változat,
most hárfa zeng, majd az ég meghasad!
Városon átdübörgő szekerek?
Malom dohog, hogy legyen kenyered?
Kalapács zuhog, ércfegyvert verő?
Orgona szól, szíved fölemelő?
Most kürt riog, távolra elszakít!
Most erdő zúg, mégis maradj csak itt!
Most harangszó, szelíd hívőt hivó!
Most sírba kísérő gyászinduló! -
Az élet! S minden: gyöngyporlású hab!
De ébren-alva kidaloltalak.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaP. I.

minimap