Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Heym, Georg: Die Irren

Heym, Georg portréja

Die Irren (Német)

             Juni 1910

Der Mond tritt aus der gelben Wolkenwand.
Die Irren hängen an den Gitterstäben,
Wie große Spinnen, die an Mauern kleben.
Entlang den Gartenzaun fährt ihre Hand.

In offnen Sälen sieht man Tänzer schweben.
Der Ball der Irren ist es. Plötzlich schreit
Der Wahnsinn auf. Das Brüllen pflanzt sich weit,
Daß alle Mauern von dem Lärme beben.

Mit dem er eben über Hume gesprochen,
Den Arzt ergreift ein Irrer mit Gewalt.
Er liegt im Blut. Sein Schädel ist zebrochen.

Der Haufe Irrer schaut vergnügt. Doch bald
Enthuschen sie, da fern die Peitsche knallt,
Den Mäusen gleich, die in die Erde krochen.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttp://gutenberg.spiegel.de/buch/gedichte-9691/25

Az őrültek (Magyar)

       1910, június

Sárga felhőfalból a hold kilép.
Az őrültek raja rácsba fogódzott,
Mint falra tapadt óriási pókok.
Kezek járják végig a keritést.

Nyílt termek mélyén táncosok lebegnek.
Őrültek bálja. Fellép hirtelen
A Téboly. Üvölt egy egész terem,
Hogy az összes falak beleremegnek.

Akivel éppen Hume-ot emlegette,
Egy tébolyult az orvosába mar.
Vérben hever. Koponyája beverve.

Kedvtelve nézi mind. Ámde hamar
Suhogást távolról korbács kavar.
Mint egérhad fut szét a nép, a kerge.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap