Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kolmar, Gertrud: Das große Feuerwerk

Kolmar, Gertrud portréja

Das große Feuerwerk (Német)

Das große Feuerwerk ist nun verpufft.
Und, tausend losgespritzte Fünkchen, hängen
Noch kleine Sterne in des Dunkels Fängen.
Die Nacht ist lang.

Ich lehn am Baum und sinn am Himmel hin
Und sehe wieder dünnen Sprühgoldregen
Dem Teich enttanzen, sich vetropfend legen.
Die Nacht ist lang.

Weiß ist mein Hut, mein Kleid ist leicht, mich friert.
Bleich blühen Chrysanthemen ob den Wellen,
Zerrieselten in sieben rosige Quellen.
Die Nacht ist lang.

Ich such die Bank und warte, hart geduckt.
Es duckte sich die Schlange, pfiff im Sprunge
Und zischte rasend auf mit glüher Zunge.
Die Nacht ist lang.

Ich wärme meine starren Hände nicht.
Aus Schwarz und Schimmer stieg ein Palmenfächer,
Der zückte Silberspeere auf die Dächer.
Die Nacht ist lang.

Mein Auge schläfert, aber unterm Lid
Kreist noch das Sonnenrad mit leisem Singen,
Und grüne Ringe gehn aus roten Ringen.
Die Nacht ist lang.

Das große Feuerwerk ist längst verpufft.
Zwölf Schläge tut es irgendwo im Weiten -
Ich geh wohl heim, weil so die Füße schreiten.
Du kommst nicht mehr.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.deutschboard.de

A nagy tüzijáték (Magyar)

A sok petárda mind eldurrogott.
Tűz-cseppek csilladoztak még az égen
ezrével, a sötétség börtönében.
Hosszú az éj.

Egy fának döntöm, hátra, a fejem.
Az eget még aranypermet porozza,
leszáll a tó szinére sustorogva.
Hosszú az éj.

Könnyű ruhám van, kalapom fehér.
Krizantémot nyit a hullám taréja,
és szétzilálja hét habos karéjra.
Hosszú az éj.

A padot megtaláltam. Itt ülök.
Kígyó sziszeg, testét magasba vágja,
felém lövell gonosz parázs-fulánkja.
Hosszú az éj.

Kihűlt kezem nem is melengetem.
Sötét. Egy pálma szökken fel belőle,
ezüst lándzsáját vágja a tetőkbe.
Hosszú az éj.

Húnyva szemem, de szemhéjam alatt
a napkerék forog, szelíd dalával,
piros-zöld tűzgyűrűk káprázatával.
Hosszú az éj.

A sok petárda mind eldurrogott.
Éjfelet üt egy lassú óra távol.
Megyek, amerre lábam visz, magától.
Nem jössz soha.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaR. Zs.

minimap