Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Opitz, Martin: Záró elégia (Beschluß Elegie Magyar nyelven)

Opitz, Martin portréja

Beschluß Elegie (Német)

Das blinde Liebeswerck / die süsse Gifft der Sinnen /

    Vnd rechte Zauberey hat letzlich hier ein End':

Es wird das lose Kind so mich verführen können /

    Gott lob / jetzt gantz vnd gar von mir hinweg gewendt.

Nun suche wo du wilt dir anderwerts Poeten;

    Hier / Venus / hab' ich mir gesteckt mein eignes Ziel;

Es ist mir deine Gunst jetzt weiter nicht von nöthen;

    Ich haß' all' Eitelkeit; es liebe wer da wil.

Was meine schwache Hand vor dieser Zeit geschrieben /

    Durch deinen Geist geführt / das ist der Jugend schuld;

Ich werde weiter nicht von solcher Lust getrieben;

    Was dir gehässig ist zu diesem trag' ich huld.

Wann Vrtheil vnd Verstand bey mir zu rathe sitzen /

    So hattest du mir zwar bethört den jungen Sinn:

Jetzt seh' ich daß dein Sohn sey ohne wahn vnd Witzen /

    Du aber / Venus / selbst ein' edle Kuplerinn.

Dein Wesen ist ein Marckt da Leid wird feil getragen /

    Ein Winckel da verdruß vnd Wehmuth jnnen steht /

Ein' Herberg' aller Noth / ein Siechhauß vieler Plagen /

    Ein Schiff der Pein / ein Meer da Tugend vntergeht.

Wo soll die Schönheit seyn / wann alles wird vergehen /

    Die Lippen von Corall / diß Alabaster Bild /

Die Augen so jhr seht gleich als zwo Sonnen stehen /

    Der rothe Rosenmund / der weissen Brüste Schild?

Sie sollen / vnd wir auch als Asch' vnd Staub entfliehen /

    Vnd allzugleiche gehn den Weg der Eitelkeit:

Pracht / Hoffart / Gut vnd Geld / vmb das wir vns so mühen /

    Wird Wind vnd Flügel noch bekommen mit der Zeit.

Ich laß' es alles stehn: das Ende meiner Jugend /

    Vnd Frucht der Liebeslust beschließ' ich gantz hierein:

Ein Werck das höher ist / der Anfang meiner Tugend /

    Ob dieses gleich verdirbt / soll nimmer sterblich seyn.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://gutenberg.spiegel.de/?

Záró elégia (Magyar)

A vak szerelmi láz, az érzék édes mérge

s bűvös varázslata itt végképp véget ér:

a féktelen kölyök szívesen csalna lépre,

Istennek hála, most elpártol a ledér.

Keress, ahol akarsz, magadnak más poétát;

itt nem leled, Venus, csak benső célomat;

nem vonz többé kegyed, nem leszek érte prédád;

szeressen más, unom hiú játékodat.

Azért, amit kezem mostanig rótt betűbe,

tőled vezetve, az ifjúkoré a bűn.

Tovább már nem futok e kósza kedvtől űzve,

hozzá, akit gyűlölsz, lépek hódolva, hűn.

Hogy ész és bölcseség tanácsot ült szivemben,

te csábítottad el ifjú értelmemet,

most látom, bár fiad nem él ily őrületben,

neved, Venus, csupán kerítőnő lehet.

Lelked vásár tere, hol eladó a bánat,

sarok, hol rejtve bú és fájdalom lapít,

bajfészek, menhelye a kínok nyomorának,

zajló tenger, hol az erény leáldozik.

A szépség hova lesz, ha majd elmúlik minden,

korállajkak, remek, alabástromi kép,

a szempár, mely sütött, mint két nap fönn szelíden,

a rózsaszáj, a hókebel, ha majd kiég?

elszáll majd mind s mi is, hamu- s porként a légben,

merre a hiuság leli meg az utat,

pompa, cím, pénz, javak, mikért küzdünk serényen,

idővel mindahány a szélben szárnyra kap.

Lemondok róla; ím végén az ifjuságnak

szerelmes kedvemet zárom, vigye a múlt;

erényem kezdete: mű, mely magasba hághat,

vesszen minden, ha él ez halhatatlanul



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://canadahun.com/forum/showthread.php

minimap