Piontek, Heinz: Bootsfahrt

Ruderschlag, Dunst und Libellen,
der Teich ist aus flüssigem Licht.
Geblendete Fische schnellen
hoch aus der Flimmerschicht.
 
Aller verschollenen Fahrten
bin ich heut eingedenk.
Teichrose bringt ihre zarten
Schneeblätter mir zum Geschenk.
 
Schmal überm Dickicht die Föhre –,
was wir nicht träumen, wird sein.
Knarren die Dollen? Ich höre
mich tief in das Lautlose ein.

Evezés, szitakötő, pára,
a tó folyékony arany.
Szikrázó habból halak háta
ezüstösen felsuhan.
 
Felejtett útjaim hozza
e perc, s én emlékezem,
ajándékul a tavirózsa
hószirmát adja nekem.
 
Karcsún bozótból a fenyves
tör álomnál szebben elém.
Fatönk reccsen? Még hallom a csendben,
zsongva hullok, mint a fény.