Rilke, Rainer Maria: Őszi nap (Herbsttag Magyar nyelven)

Herr: es ist Zeit. Der Sommer war sehr gross.
Leg deinen Schatten auf die Sonnenuhren,
und auf den Fluren lass die Winde los.
 
Befiehl den letzten Früchten voll zu sein;
gib ihnen noch zwei südlichere Tage,
dränge sie zur Vollendung hin und jage
die letzte Süsse in den schweren Wein.
 
Wer jetzt kein Haus hat, baut sich keines mehr.
Wer jetzt allein ist, wird es lange bleiben,
wird wachen, lesen, lange Briefe schreiben
und wird in den Alleen hin und her
unruhig wandern, wenn die Blätter treiben.

Nagy volt a nyár. Időd, Uram, betelt.
A napórákra vesd árnyékod eztán,
s a szeleket a pusztán már tereld.

Rendeld érni késő gyümölcseid; 
két délies napot engedj nekik még, 
sürgesd őket, hogy mind beteljesedjék, 
nehéz borokba kergesd mézeik. 

Ki most hazátlan, nem lesz  otthona, 
ki most magányos, hosszú lesz magánya, 
virraszt, levélbe fog vagy olvasásba, 
és allékon bolyong majd egymaga  –  
avart söpör az őszi szél nyomára.