Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Trakl, Georg: Derűs tavasz (Heiterer Frühling Magyar nyelven)

Trakl, Georg portréja

Heiterer Frühling (Német)

                             1

 

Am Bach, der durch das gelbe Brachfeld fließt,

Zieht noch das dürre Rohr vom vorigen Jahr.

Durchs Graue gleiten Klänge wunderbar,

Vorüberweht ein Hauch von warmem Mist.

 

An Weiden baumeln Kätzchen sacht im Wind,

Sein traurig Lied singt träumend ein Soldat.

Ein Wiesenstreifen saust verweht und matt,

Ein Kind steht in Konturen weich und lind.

 

Die Birken dort, der schwarze Dornenstrauch,

Auch fliehn im Rauch Gestalten aufgelöst.

Hell Grünes blüht und anderes verwest

Und Kröten schliefen durch den grünen Lauch.

 

                            2

 

Dich lieb ich treu du derbe Wäscherin.

Noch trägt die Flut des Himmels goldene Last.

Ein Fischlein blitzt vorüber und verblaßt;

Ein wächsern Antlitz fließt durch Erlen hin.

 

In Gärten sinken Glocken lang und leis

Ein kleiner Vogel trällert wie verrückt.

Das sanfte Korn schwillt leise und verzückt

Und Bienen sammeln noch mit ernstem Fleiß.

 

Komm Liebe nun zum müden Arbeitsmann!

In seine Hütte fällt ein lauer Strahl.

Der Wald strömt durch den Abend herb und fahl

Und Knospen knistern heiter dann und wann.

 

                         3

 

Wie scheint doch alles Werdende so krank!

Ein Fieberhauch um einen Weiler kreist;

Doch aus Gezweigen winkt ein sanfter Geist

Und öffnet das Gemüte weit und bang.

 

Ein blühender Erguß verrinnt sehr sacht

Und Ungebornes pflegt der eignen Ruh.

Die Liebenden blühn ihren Sternen zu

Und süßer fließt ihr Odem durch die Nacht.

 

So schmerzlich gut und wahrhaft ist, was lebt;

Und leise rührt dich an ein alter Stein:

Wahrlich! Ich werde immer bei euch sein.

O Mund! der durch die Silberweide bebt.

 



FeltöltőBenő Eszter
Az idézet forrásahttp://meister.igl.uni-freiburg.de

Derűs tavasz (Magyar)

                    1

 

Hol átszeli az ugart a patak,

Szárazon zizeg még a régi nád.

Csodás hangok a szürkeségen át;

Úszik a széllel meleg trágyaszag.

 

A fűzág barkát himbál bolyhosan,

Szomorú dalt dúdol egy katona.

Halk a szélben a rét-sáv sóhaja;

S egy gyermek áll, lágy körvonala van.

 

Sötét tüskebozót s nyírfák amott,

Illan a füstben foszló árnyalak.

Friss zöld virul, a régi elrohad,

A zsenge hagyma közt varangy aludt.

 

                      2

 

Vad mosónő, szeretlek én hiven.

A habokon az ég arany-teher.

Halacska villan föl, majd tűnik el;

Égerek közt viasz-arc a vizen.

 

A kertekben halk harangszó hal el;

Egy kismadár trillázó mámora.

Ujjongva sarjad a friss gabona,

Méhet vendégel még virágkehely.

 

Jöjj, szerelem, vár fáradt földmüves!

Egy langy sugár kunyhójába talál.

Az est-ölelt erdő fakóra vált

S pattannak néha halkan zöld rügyek.

 

                      3

 

Mily betegforma minden születő!

Lázfuvalom jár a tanya körül;

Ám szelíd szellem int ágak közül

És kinyitja félénk lelkünket ő.

 

Szirom-habzást nyel lassan el a mély,

Nyugalmában a meg nem született.

Csillaguk nyílik szeretők felett,

Lélegzetüktől édesebb az éj.

 

Ily fájdalmas-jó s igaz, mi csak él;

S egy régi kő hozzád ér szeliden:

Örökre veletek leszek, igen!

Ó száj! ki a fűzben rándul s beszél.

 



FeltöltőBenő Eszter
Az idézet forrásahttp://www.holmi.org/2010/06

minimap