Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Trakl, Georg: Winterdämmerung

Trakl, Georg portréja

Winterdämmerung (Német)

Schwarze Himmel von Metall.
Kreuz in roten Stürmen wehen
Abends hungertolle Krähen
Über Parken gram und fahl.

Im Gewölk erfriert ein Strahl;
Und vor Satans Flüchen drehen
Jene sich im Kreis und gehen
Nieder siebenfach an Zahl.

In Verfaultem süß und schal
Lautlos ihre Schnäbel mähen.
Häuser dräu’n aus stummen Nähen;
Helle im Theatersaal.

Kirchen, Brücken und Spital
Grauenvoll im Zwielicht stehen.
Blutbefleckte Linnen blähen
Segel sich auf dem Kanal.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttp://www.literaturnische.de/Trakl/ged.htm
Megjelenés ideje

Téli alkonyat (Magyar)

Fémfényű, fekete ég.
Parkok fölé száll a fákra
Rőt viharon át a kába,
Gyötrött, éhes varjunép.

A felhők sugara jég;
Varjat űz a Sátán átka
Körben forogni hiába;
Lehull hét, és újra hét.

Édes-állott korhadék.
Csőrük tátog a világba.
Házsor sejlik, néma ábra;
Színház: ezer lámpa ég.

Templom, kórház, faluvég
Félve néz a félhomályra.
Ősszevérzett vásznak árnya
Lepi csatornák vizét.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap