Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Greville, Sir Fulke oldala, Magyar életrajz

Greville, Sir Fulke portréja
Greville, Sir Fulke
(Sir Fulke Greville, 1st Baron Brooke)
(1554–1628)
 

Életrajz

Sir Fulke Greville, Lord Brooke (1554-1628) – a warwickshire-i Beauchamp Courtban született, nemesi családban. Shrewsburyben és Cambridge-ben tanult. Sir Philip Sidney barátja volt, együtt utaztak 1577-ben Heidelbergbe. Erzsébet királynőnél nagy kegyben állt, egyre magasabb hivatali tisztségeket viselt, Warwickshire parlamenti képviselője lett. 1583-ban a walesi hercegség titkárává, 1614-ben kincstárnoknak, 1618-ban főkincstárnoknak nevezték ki. 1603-ban lovaggá ütötték, 1621-ben a főrend tagja lett, s I. Jakab neki adományozta Warwick várát. Számos költő, többek között Samuel Daniel az ő pártfogoltja volt. Giordano Bruno angliai útján nála vendégeskedett. Élete tragikus véget ért: egy szolgája gyilkolta meg bosszúból, abban a hiszemben, hogy Greville nem emlékezett meg róla végrendeletében. Halála után, 1633-ban jelent meg Certaine Learned and Elegant Works (Egynémely tudós és csinos munka) című kötete, mely egyebek között százkilenc szonettből álló ciklusát, a Caelicá-t is tartalmazza. A szonettek filozofikus, intellektuális hangja némileg elüt az Erzsébet-kor divatos szonettköltészetétől. Megemlítendő Human Learning (Emberi tudás) című filozófiai tankölteménye, mely Francis Bacon A tudomány haladása című művének párja. Mustapha (1609) című tragédiája – melyet a híres Papok kórusa zár le – Milton Samson Agonistes-ének előfutára. Greville egyik legismertebb műve Sir Philip Sidneyről írt életrajza: Life of Sidney (Sidney élete, 1652).

(Az oldal szerkesztője: P. T.)

Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap