Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Shapiro, Karl oldala, Magyar életrajz

Shapiro, Karl portréja
Shapiro, Karl
(Karl Jay Shapiro)
(1913–2000)
 

Életrajz

Karl Jay Shapiro (1913 – 2000) Baltimore-ban született, a John Hopkins Egyetemre járt, ugyanitt tanított is. A II vh.-ban a csendes-óceáni hadszintéren szolgált. Később a Poetry c. folyóiratot szerkesztette, majd a nebraskai egyetem angolirodalom-professzora. Első kötete 1942-ben jelent meg, mialatt kint volt a fronton; háborús verseinek kötetéért 1945-ben Pulitzer-díjat kapott. Társadalmi kérdések iránt is érzékeny, művelt, intellektuális, erős valóságérzékkel rendelkező, szemlélődő alkatú költő.

A második világháború traumatikus hatásáról például Karl Shapiro 1950-ben publikált, Egy zsidó versei című kötetének előszavában így ír: „A zsidókat érő borzalmas vértisztítás a huszadik századi Németországban világszerte újjáélesztette a Zsidó spirituális képét: nem mint olyasvalakiét, aki jó és nemes vagy épp megvetendő és ördögi, nem a nyugati vallások megalapítójaként vagy Krisztus gyilkosaként, hanem mint az emberét, lényege szerint, nemzettől függetlenül, védtelenül a történelem eltipró személytelenségével szemben. … Ezeket a verseket hosszú időn keresztül írtam, és többségében olyan kötetekből vettem, amelyeknek semmi közük a jelen témához. De a Zsidó témája búvópatakként ott fut legtöbb versem mélyén, és ezért mutatom be most ezeket a példákat külön összegyűjtve."*

A hosszas idézet két fontos mozzanatra is rávilágít. Egyrészt már ilyen korán felmerül a holokauszt önmagán túlmutató érvényességének gondolata. (E szemlélet, amely a holokausztot az általános emberi szenvedés metaforájának tekinti, bár sok vitára ad okot, számos nagyszerű irodalmi műben is megjelenik: a nem zsidó származású szerzők munkái közül legismertebbek talán Sylvia Plath versei, elsősorban a Lázár kisasszony és az Apu.)** A másik szembeszökő elem Shapiro bevezetőjében a saját költői pályáján történt fordulat jelzése. 1950-ben már többkötetes, elismert költő, aki egészen idáig nem érezte szükségét annak, hogy zsidóságának különösebb figyelmet szenteljen: az búvópatakként bújt meg eddigi műveiben, a holokauszt után azonban fontosnak tartotta, hogy teljes könyv terjedelemben reflektáljon saját zsidóság-élményére – sok más Amerikában élő zsidó íróhoz hasonlóan.

*„The hideous blood purge of the Jews by Germany in the twentieth century revived throughout the world the spiritual image of the Jew, not as someone noble and good, or despicable and evil, not as the father of Western religions or the murderer of Christ, but as man essentially himself, beyond nationality, defenseless against the crushing impersonality of history. …The poems here were written over a long period of time and are extracted mostly from volumes which have nothing to do with the present theme. But the undercurrent of most of my poems is the theme of the Jew, and for this reason I collect these examples now as a separate presentation." Karl Shapiro: „Introduction", in: Karl Shapiro: Poems of a Jew, Random House, New York, 1958. p. XII.

**Sylvia Plath: „Lady Lazarus; Daddy", in: Sylvia Plath: Ariel, Faber & Faber, London, 1965. p. 16 & 54.; magyarul: Sylvia Plath versei, Európa Kiadó, Budapest, 2002.

http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/1867/egy-vers-urugyen-az-identitasrol

(Az oldal szerkesztője: P. T.)

Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap