Szokolay Károly (1929–2000) Fordítások

Életrajz

Szokolay Károly 1929. július 9-én született Kunágotán és 2000. augusztus 12-én hunyt el Alsóörsön.

Édesapja, Szokolay Bálint zeneművész, karnagy, édesanyja Holecska Erzsébet háztartásbeli.

Iskoláit Kunágotán, Csanádapácán, Orosházán, Gyöngyöspatán, Gyöngyösön végezte.

Egyetemi tanulmányokat Budapesten, Szegeden és Debrecenben folytatott.

Magyar-orosz-angol szakos tanár volt.

Orosházán, a Táncsics Mihály Gimnáziumban tanított, majd 1965-től nyugdíjazásáig Egerben, a Tanárképző Főiskolán. Tanítványai évtizedek múltán is nagy szeretettel emlékeznek rá.

Versei, műfordításai az 1940-es évek második felében a legrangosabb folyóiratokban (a Válaszban, a Csillagban, a Tiszatájban) jelentek meg. Atyai jóbarátjaként tarthatta számon Szabó Lőrincet. Ígéretesen induló irodalmi pályafutása azonban megrekedt, az egymást váltó kulturpolitikai korszakok egyikéhez sem tudott alkalmazkodni. Ez a visszhangtalanság haláláig fájt neki, annak ellenére, hogy néhány lapban és antológiában a publikálást újra tudta kezdeni.

Kéziratos hagyatéka: egy kb. 200 oldalas verseskötet, valamint 5-6 kötetnyi műfordítás angol, amerikai, német, spanyol, portugál, brazil, lengyel, orosz, litván, arab költőktől.

Irodalmi levelezése Szabó Lőrinccel, Füst Milánnal, Illyés Gyulával, Weöres Sándorral és másokkal szintén izgalmas olvasmány lehetne.

(Az oldal szerkesztője: P. T.)