Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Atwood, Margaret: Híradó: kivégzőosztag és halálraitélt (Newsreel: Man and Firing Squad Magyar nyelven)

Atwood, Margaret portréja
Kemenes Géfin László portréja

Vissza a fordító lapjára

Newsreel: Man and Firing Squad (Angol)

I
A botched job,
the blindfold slipped, he sees
his own death approaching, says No
or something, his torso jump as the bullets hit
his nerves / he slopes down,
wrecked and not even
cleanly, roped muscles leaping, mouth open
as though snoring, the photography
isn’t good either.

II
Destruction shines with such beauty

Light on his wet hair
serpents of blood jerked from the wrists

Sun thrown from the raised and lowered
rifles / debris of the still alive

Your left eye, green and lethal

III
We depart, we say goodbye

Yet each of us remains in the same place,
staked out and waiting,
it is the ground between that moves, expands,
pulling us away from each other.

No more of these closeups, this agony
taken just for the record anyway

The scenery is rising behind us
into focus, the walls
and hills are also important,

Our shattered faces retreat, we might be
happy, who can interpret
the semaphore of our bending
bodies, from a distance we could be dancing



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://setmeastir.tumblr.com

Híradó: kivégzőosztag és halálraitélt (Magyar)

I
Kontármunka:
félrecsúszik a kendő, látja
közelgő halálát, azt mondja Ne
vagy hasonlót, teste megrándul, ahogy a golyók
becsapódnak / összecsuklik,
roncsként és még csak
nem is tisztán, izomcsomók rángnak, szája nyitva
mintha horkolna, a filmezés
sem valami rendkívüli.

II
A pusztulás szépsége felragyog

Fénylik csapzott haja
a csuklókból vérkígyók tekerednek

Nap verődik a felemelt s leengedett
puskáról / a még-élő hulladéka

A te bal szemed, zöld és halált hozó

III
Távozunk, elbúcsúzunk

S mégis mindegyikünk a helyén marad
lesben, várakozóan,
a talaj indul meg köztünk, kitágul,
elszakít bennünket egymástól.

Soha többé ez a premier plan, ez a kín,
amely nem egyéb puszta dokumentumnál

A táj a háttérben
kiélesedik, hiszen a falak
és a dombok is lényegesek,

Összetört arcunk visszavonul, lehetnénk
akár boldogok is, vajon ki érti
meg összecsukló testük szemaforját,
messziről akárha táncot lejtenénk



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. G. L.

minimap