Berryman, John: Az öngyilkosságról (Of Suicide Magyar nyelven)

Reflexions on suicide, & on my father, possess me.

I drink too much. My wife threatens separation.

She won’t ‘nurse’ me. She feels ‘inadequate’.

We don’t’ mix together.

It’s an hour later in the East.

I could call up Mother in Washington, D. C.

But could she help me?

And all this postal adulation & reproach?

A basis rock-like of love & friendship

for all this world-wide madness seems to be needed.

Epictetus is in some ways my favourite philosopher.

Happy men have died earlier.

I still plan to go to Mexico this summer.

The Olmec images! Chichén Itzá!

D. H. Lawrence has a wild dream of it.

Malcom Lowry’s book when it came out I taught to my precept at Princeton.

I don’t entirely resign.  I may teach the Third Gospel

this afternoon. I haven’t made up my mind.

It seems to me sometimes that others have easier jobs

& do them worse.

Well, we must labour & dream. Gogol was impotent,

somebody in Pittsburgh told me.

I said: At what age? They couldn’t answer.

That is a damned serious matter.

Rembrandt was sober. There we differ. Sober.

Terrors came on him. To us too they come.

Of suicide I continually think.

Apparently he didn’t.  I’ll teach Luke.

Az öngyilkosságról és apámról tűnődöm szüntelen.

Túl sokat iszom. Feleségem válással fenyeget.

Hogy ő nem lesz ápolóm. Úgy érzi, nem alkalmas rá.

Nem illünk össze.

Most Keleten eggyel többet mutat az óra.

Fölhívhattam volna anyámat, Washington D. C.-ben.

De vajon ő segíthet rajtam?

És mindez a postai hízelgés és szidás?

Szerelem és barátság sziklaszilárd alapja –

azt hiszem, ez hiányzik e világ-tág őrületben.

Kedvenc filozófusom valahogy Epictetus.

Boldog emberek korábban haltak.

Tervem mégis: a nyáron Mexikóba megyek.

Az Olmec-szobrok! Chichén Itzá!

D. H. Lawrence merész mexikói álma.

Malcolm Lowry könyve mikor megjelent, tanítottam Princetonban.

Teljesen mégsem mondok le. Taníthatom a 3. evangéliumot

ma délután. Még nem döntöttem.

Úgy tetszik néha: másoknak könnyebb a dolguk

és rosszabbul végzik.

Nos, gürcölnünk kell és álmodnunk. Gogol impotens volt,

mondta Pittsburgban valaki.

Kérdeztem: Milyen idős korában? Nem tudta.

Pedig ez halálosan komoly dolog.

Rembrandt józan volt. Ebben különbözünk. Józan.

Mégis szorongott. Mint én is.

Az öngyilkosságon tűnődöm szüntelen.

Nyilván ő nem. Tanítom talán Lukácsot.