Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Corrothers, James D.: An Indignation Dinner

Corrothers, James D. portréja

An Indignation Dinner (Angol)

Dey was hard times jes fo’ Christmas round our neighborhood one year;
So we held a secret meetin’, whah de white folks couldn’t hear,
To ’scuss de situation, an’ to see what could be done
Towa’d a fust-class Christmas dinneh an’ a little Christmas fun.
 
Rufus Green, who called de meetin’, ris an’ said: “In dis here town,
An’ throughout de land, de white folks is a-tryin’ to keep us down.”
S’ ’e: “Dey’s bought us, sold us, beat us; now dey ’buse us ’ca’se we’s free;
But when dey tetch my stomach, dey’s done gone too fur foh me!
 
“Is I right?” “You sho is, Rufus!” roared a dozen hungry throats.
“Ef you’d keep a mule a-wo’kin’, don’t you tamper wid his oats.
Dat’s sense,” continued Rufus. “But dese white folks nowadays
Has done got so close and stingy you can’t live on what dey pays.
 
“Here ’tis Christmas-time, an’, folkses, I’s indignant ’nough to choke.
Whah’s our Christmas dinneh comin’ when we’s ’mos’ completely broke?
I can’t hahdly ’fo’d a toothpick an’ a glass o’ water. Mad?
Say, I’m desp’ret! Dey jes better treat me nice, dese white folks had!”
 
Well, dey ’bused de white folks scan’lous, till old Pappy Simmons ris,
Leanin’ on his cane to s’pote him, on account his rheumatis’,
An’ s’ ’e: “Chilun, whut’s dat wintry wind a-sighin’ th’ough de street
’Bout yo’ wasted summeh wages? But, no matter, we mus’ eat.
 
“Now, I seed a beau’ful tuhkey on a certain gemmun’s fahm.
He’s a-growin’ fat an’ sassy, an’ a-struttin’ to a chahm.
Chickens, sheeps, hogs, sweet pertaters—all de craps is fine dis year;
All we needs is a committee foh to tote de goodies here.”
 
Well, we lit right in an’ voted dat it was a gran idee,
An’ de dinneh we had Christmas was worth trabblin’ miles to see;
An’ we eat a full an’ plenty, big an’ little, great an’ small,
Not beca’se we was dishonest, but indignant, sah. Dat’s all.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.bartleby.com

Tiltakozó vacsora (Magyar)

Karácsonytájt egyik évben úgy álltunk mind pénztelen,
titkos ülést tartottunk hát (fehér egy sem volt jelen).
Mivelhogy tisztázni kellett a helyzetet szaporán,
hogy lehetne egy jót ennünk a szentesti vacsorán.
 
Rufus Gree, az összehívó, így fejti ki elveit:
„A fehéré ez az ország, ő meg elnyom minket itt.
Régen vett-adott, ütött-vert, most kihasznál, szipolyoz,
De hogyha a gyomromhoz nyúl, ráfizethet a gonosz.
 
Nincs igazam?" „Úgy van, Rufus" - kiabálnak szerteszét.
„Ha megdolgoztatsz egy öszvért, meg ne lopd az ételét." -
Így folytatja Rufus. - „Ámde a fehér ma oly merész,
hogy amit ad fizetésül, abból bizony meg nem élsz.
 
Most is itt van a karácsony, s a dühtől majd megfúlunk.
Mi lesz a szent vacsorával? Hisz alig van egy vasunk.
Ebből még egy fogvájóra s pohár vízre sem telik.
Igazán kétségbeejtő! Hülyék, akik eltörik."
 
Elbántak hát a fehérrel, mígnem feltápászkodott
Simmons apó (csúzgyötörte lábához kellett a bot) :
„Mit óbégat itt ez annyit? Hogy így-úgy csekély a bér?
Mind üres szó. Az a fontos, hogy a gyomrunk enni kér.
 
Nos, mit láttam egy tanyán künn? Gyönyörű szép pulyka volt,
kövér, hizlalthúsú állat, nagykevélyen bandukolt.
Csirke, birka, krumpli, disznó csupa kitünő falat,
kiküldünk egy bizottságot, övék lesz a feladat..."
 
Mit folytassam? Elfogadtuk a nagyszerű ötletet
s szentestén oly vacsoránk volt, jobb már nem is lehetett;
teleette a hasát ott a sovány és a molett -
hát eképpen tiltakoztunk a szentestén. Így esett.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. A.

minimap