Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Dahl, Roald: The Pig

Dahl, Roald portréja

The Pig (Angol)

In England once there lived a big
And wonderfully clever pig.
To everybody it was plain
That Piggy had a massive brain.
He worked out sums inside his head,
There was no book he hadn’t read,
He knew what made an airplane fly,
He knew how engines worked and why.
He knew all this, but in the end
One question drove him round the bend:
He simply couldn’t puzzle out
What LIFE was really all about.
What was the reason for his birth?
Why was he placed upon this earth?
His giant brain went round and round.
Alas, no answer could be found,
Till suddenly one wondrous night,
All in a flash, he saw the light.
He jumped up like a ballet dancer
And yelled, “By gum, I’ve got the answer!”
“They want my bacon slice by slice
“To sell at a tremendous price!
“They want my tender juicy chops
“To put in all the butchers’ shops!
“They want my pork to make a roast
“And that’s the part’ll cost the most!
“They want my sausages in strings!
“They even want my chitterlings!
“The butcher’s shop! The carving knife!
“That is the reason for my life!”
Such thoughts as these are not designed
To give a pig great peace of mind.
Next morning, in comes Farmer Bland,
A pail of pigswill in his hand,
And Piggy with a mighty roar,
Bashes the farmer to the floor . . .
Now comes the rather grizzly bit
So let’s not make too much of it,
Except that you must understand
That Piggy did eat Farmer Bland,
He ate him up from head to toe,
Chewing the pieces nice and slow.
It took an hour to reach the feet,
Because there was so much to eat,
And when he’d finished, Pig, of course,
Felt absolutely no remorse.
Slowly he scratched his brainy head
And with a little smile, he said,
“I had a fairly powerful hunch
“That he might have me for his lunch.
“And so, because I feared the worst,
“I thought I’d better eat him first.”



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttps://www.poetryfoundation.org/poems/51604/the-pig

A jót evett sertés (Magyar)

Élt Albionban boldogan
Egy rendkívüli eszű kan.
Tudta nő, férfi, kicsi, nagy,
Hogy Röfi agya zseniagy.
Fejszámolt mint nagyokosok,
Nem volt könyv, mit nem olvasott,
Tudta, mi hajt egy repülőt,
Gépekhez értett szerfölött.
Semmi se volt neki magas,
Csak egy kérdés maradt fogas:
Nem tudta kisütni soha,
Hogy az ÉLET mi a csoda,
Hogy alakot mivégre ölt,
S mért hordja őt hátán e föld?
Nagy agya meggebedt bele,
Választ sokáig nem lele.
Hát egy ihletett éjszaka
Megvilágosodott agya,
Ugrált, mint akit mi se fáraszt:
„Heuréka! Megleltem a választ!
Szeletelt sonkám kell nekik!
Az áramat jól felverik!
Belőlem akarnak karajt!
Hentes akar keresni rajt’!
Fénypontom a lapocka lesz,
Fűszerbe, sóba, pácba tesz!
Kolbász kell nekik meg pacal!
Belsőség! Minden arra vall!
A mészárszék! A kés! A bárd!
Ez létem értelme: Zabáld!”
Ilyen gondolatok után
Egy sertés nem lesz ám vidám.
Jön másnap Kitől-Félni-Köll,
Kezében moslékosvödör.
Röfi horkant és bök nagyot,
A gazda a földre rogyott.
Most szörnyű fogcsattogtatás,
És jelentése semmi más,
Mint hogy a kutrica megett
Röfi egy embert meg evett.
Tetőtől-talpig felfalá,
De el is tartott jó soká,
Egy óra, míg lábához ér,
Ott van csak rajta hús kövér.
Mikor mindennek vége lett,
Nem furdalta lelk’ismeret,
Megvakarta okos fejét,
S elhagyta ajkát ily beszéd:
„Remek volt sejtésem, remek,
Hogy épp most ebédelne meg,
S hogy épp ezért jobb, ha előbb
Én eszem ebédre meg őt.”



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap