Gratulálunk! Az év fordítója Répás Norbert!
Hírek

Davie, Donald: Emlékezés a harmincas évekre (Remembering The 'Thirties Magyar nyelven)

Davie, Donald portréja

Remembering The 'Thirties (Angol)

1
Hearing one saga, we enact the next.
We please our elders when we sit enthralled;
But then they're puzzled; and at last they're vexed
To have their youth so avidly recalled.
 
It dawns upon the veterans after all
That what for them were agonies, for us
Are high-brow thrillers, though historical;
And all their feats quite strictly fabulous.
 
This novel written fifteen years ago,
Set in my boyhood and my boyhood home,
These poems about ""abandoned workings'', show
Worlds more remote than Ithaca or Rome.
 
The Anschluss, Guernica? all the names
At which those poets thrilled or were afraid
For me mean schools and headmasters and games;
And in the process someone is betrayed.
 
Ourselves perhaps. The Devil for a joke
Might carve his own initials on our desk,
And yet we'd miss the point because he spoke
An idiom too dated, Audenesque.
 
Ralegh's Guiana also killed his son.
A pretty pickle if we came to see
The tallest story really packed a gun,
The Telemachiad an Odyssey.
 
2
Even to them the tales were not so true
As not to be ridiculous as well;
The ironmaster met his Waterloo,
But Rider Haggard rode along the fell.
 
"Leave for Cape Wrath tonight!'' They lounged away
On Fleming's trek or Isherwood's ascent.
England expected every man that day
To show his motives were ambivalent.
 
They played the fool, not to appear as fools
In time's long glass. A deprecating air
Disarmed, they thought, the jeers of later schools;
Yet irony itself is doctrinaire,
 
And, curiously, nothing now betrays
Their type to time's derision like this coy
Insistence on the quizzical, their craze
For showing Hector was a mother's boy.
 
A neutral tone is nowadays preferred.
And yet it may be better, if we must,
To praise a stance impressive and absurd
Than not to see the hero for the dust.
 
For courage is the vegetable king,
The sprig of all ontologies, the weed
That beards the slag-heap with his hectoring,
Whose green adventure is to run to seed.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://allpoetry.com

Emlékezés a harmincas évekre (Magyar)

1
A saga szól, s az újat már csináljuk.
E lázunkat apáink szeretik,
De bosszankodnak is, hogy ifjúságuk
Ily túl mohón visszaidéztetik.
 
E veteránhad már sejteni kezdi,
Hogy szenvedésük számunkra mi lett:
Valami nemes patináju izgi -
Mint mesét halljuk hőstetteiket.
 
E tizenöt éve megírt regénynek
Kora az én kamaszidőm kora,
E „félbemaradt mű", e költemények -
Távolibb táj, mint Róma s Ithaka.
 
Guernica, Anschluss - csupa rettegés volt
És izgalom e név, e szó nekik,
Nekem tanárok, iskolák, szelíd sport -
S ezzel valaki elárultatik.
 
Tán épp mi. Ha az ördög asztalunkra
Tudná monogramját bemetszeni,
Nem értenők a tréfát, mert a svungja
Kissé divatjamúlt és audeni.
 
Guyana lett Raleigh s a fia sírja.
Szépen vagyunk, ha boxer böki át
Meséjüket s netán uj Odysseia
Feszíti ezt a Telemachiát.
 
2
E meséket annyira ők se hitték,
Hogy meg ne lássák a komikumot:
Az iparbáró ott lelhette vesztét,
De Rider Haggard tovavágtatott.
 
„Föl a Harag Fokára!" S elhetyegtek,
Hová Isherwood kaptatója vitt.
Elvárta Anglia, nem is a tettet,
De ambivalens motívumait.
 
Bohóckodtak, nehogy bennük bohócot
Sejtsenek, s azt hitték, lefegyverez
Az öngúny minden fintorgó utókort:
Csakhogy az irónia is merev,
 
És az idő ma éppen e rögeszmét
Gúnyolja, e gátlásos, meglatolt,
Különc becsvágyukat, hogy fölfedezzék:
Hektornak anyakomplexuma volt.
 
A mi divatunk most a semleges hang.
De tán jobb volna, ha e ránk maradt
Póz nagyságát éreznők, bárha bosszant,
Mint nem látni a hőst a por alatt.
 
Mert bátorság a növényzet királya,
A lételméletek rügye, a gyom
Salakon átverő hektorszakálla,
S a zöld kaland felmagzik szabadon.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaV. I.

minimap