Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hart, Kevin: Jeruzsálem (Jerusalem Magyar nyelven)

Hart, Kevin portréja

Jerusalem (Angol)

This is where the deserts end.
This is the city where the dead still live.
Here, at evening,
The sun and moon are both still full,
And when you arrive
The road can take you nowhere else.
Enter this inn
And see its empty table, its dead fire,
This window where
Those distant mountains stare into the past.

Remember
That woman with a broken jar,
That young man
Feeding swine in the sad desert twilight.

They say that silence leads us here,
That we are led
As if by hand, wind running fingers through the dust;
Inside, the silence
Will take you by the hand.
Here you bow to enter doors;
Here, a man once came
As one of us
To speak of all that we are not.

Now feel this stillness
Where two opposing forces clasp: this is the room
Where bread is broken
To make us whole, the inn of our desire.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://resident-theology.blogspot.hu

Jeruzsálem (Magyar)

Itt végződik a sivatag.
Ez az a város, ahol a holt még mindig eleven.
Itt esténként
a nap és a hold egyszerre világít teljes fénnyel,
és amikor megérkezel,
az út máshová nem vezet.
Lépj be a fogadóba,
és lásd az üres asztalt, a kihúnyt tüzet,
ezt az ablakot, ahol
a távoli hegyek a múltba merednek.

Emlékezz
arra az asszonyra a törött korsóval,
arra a fiatal férfira,
aki disznókat etetett a szomorú sivatagi szürkületben.

Azt mondják, a csend vezet minket ide,
szinte kézenfog,
úgy vezet, akár a szél rohanó ujjai a homokfelhőn át;
odabent a csend
valóban kézen fog.
Ott fejet kell hajtanod, ha az ajtón belépsz;
oda egyszer betért valaki
mint ki közülünk való,
és mindannyiunkhoz szólt, de mi nem hallgattunk rá.

Most érezd a mozdulatlanságot
hol két ellentétes erő csap össze; ez az a hely,
ahol a kenyér azért töretett el,
hogy minket egyesítsen - ez a hely vágyaink fogadója.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaT. I.

minimap