Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Heaney, Seamus: The Tollund Man

Heaney, Seamus portréja

The Tollund Man (Angol)

I

Some day I will go to Aarhus

To see his peat-brown head,

The mild pods of his eye-lids,

His pointed skin cap.

 

In the flat country nearby

Where they dug him out,

His last gruel of winter seeds

Caked in his stomach,

 

Naked except for

The cap, noose and girdle,

I will stand a long time.

Bridegroom to the goddess,

 

She tightened her torc on him

And opened her fen,

Those dark juices working

Him to a saint’s kept body,

 

Trove of the turfcutters’

Honeycombed workings.

Now his stained face

Reposes at Aarhus.

 

II

I could risk blasphemy,

Consecrate the cauldron bog

Our holy ground and pray

Him to make germinate

 

The scattered, ambushed

Flesh of labourers,

Stockinged corpses

Laid out in the farmyards,

 

Tell-tale skin and teeth

Flecking the sleepers

Of four young brothers, trailed

For miles along the lines.

 

III

Something of his sad freedom

As he rode the tumbril

Should come to me, driving,

Saying the names

 

Tollund, Grauballe, Nebelgard,

Watching the pointing hands

Of country people,

Not knowing their tongue.

 

Out there in Jutland

In the old man-killing parishes

I will feel lost,

Unhappy and at home.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.tollundman.dk/heaney.asp

A tollundi férfi (Magyar)

I

Egy nap elmegyek Aarhusba,

Hadd lássam tőzeg-szín fejét,

Szemhéja szelíd maghéját,

Csúcsos bőrsipkáját.

 

Ott majd, a sík vidéken,

Ahol kiásták, ahol

Utolsó télimag-kásája

Szilárdult meg a gyomrában,

 

S mezítelen volt, kivéve

A sipkát, kötelet, övet,

Ott majd hosszan elállok.

Istennő vőlegénye,

 

S ez rászorította láncát,

De mocsarát is tárta,

Hadd itassák sötét nedvek

Testét épséges szentté,

 

Lelt kinccsé tőzegvágók

Méhsejt-anyagában.

Foltos arca most

Aarhusban pihen.

 

II

Legyen bár káromlás,

Szentelném e mocsár-katlant

Szent földünkké, könyörögvén

Hozzá, fakasszon csírát

 

Lemészárolt robotosok

Szétszórt tagjaiból,

Tanyaudvarokon kiterített

Harisnyás tetemekből,

 

Hol négy ifjú fivér

Árulkodó foga-bőre

Szeplőzi a talpfát

Mérföldeken át.

 

III

Ahogy a hóhérkordén vitték,

Ebből a szomorú szabadságból

Szállna belém valami most, hogy

Itt hajtok, neveket mondok,

 

Tollund, Grauballe, Nebelgard,

Figyelem a falusi kezeket,

Ahogy mutatják, merre,

Nyelvüket nem ismerem.

 

Helyem van Jutlandon, a régi

Férfiölő területen,

Leszek ott elveszett,

Boldogtalan, otthonos.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

Kapcsolódó videók


minimap