Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Hughes, Ted: The Howling of Wolves

Hughes, Ted portréja

The Howling of Wolves (Angol)

Is without world.

 

What are they dragging up and out on their long leashes of sound

That dissolve in the mid-air silence?

 

Then crying of a baby, in this forest of starving silences,

Brings the wolves running.

Tuning of a violin, in this forest delicate as an owl’s ear,

Brings the wolves running—brings the steel traps clashing and slavering,

The steel furred to keep it from cracking in the cold,

The eyes that never learn how it has come about

That they must live like this,

 

That they must live

 

Innocence crept into minerals.

 

The wind sweeps through and the hunched wolf shivers.

It howls you cannot say whether out of agony or joy.

 

The earth is under its tongue,

A dead weight of darkness, trying to see through its eyes.

The wolf is living for the earth.

But the wolf is small, it comprehends little.

 

It goes to and fro, trailing its haunches and whimpering horribly.

 

It must feed its fur.

 

The night snows stars and the earth creaks.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://the-portmanteau.blogspot.hu

A farkasok üvöltése (Magyar)

Világ nélküli.

 

Mit húznak-vonszolnak vonításaik hosszú pórázán,

Amit elnyel a levegő néma csendje?

 

Egy felsíró csecsemő, az ínséges csend erdejében,

Futásra ingerli a farkasokat.

Egy hangolódó brácsa, a bagolyfül-finom erdőben,

Futásra készteti a farkasokat – csattogásra és nyáladzásra

Az acélcsapdákat,

Szőrrel bevont fémvázukat nem repeszti szét a fagy,

Szemük sohasem értheti meg, hogyan történhetett

Hogy így kell élniük,

 

Hogy élniük kell

 

Ártatlanság szivárog az ásványokba.

 

Szél süvít, és a púpos hátú farkas megborzong.

Üvöltéséről meg nem mondható, hogy fájdalomé, vagy örömé.

 

Nyelve alatt a föld,

A sötétség holtsúlya, ami megpróbál az ő szemével látni.

A farkas a földnek él.

De a farkas kicsi, keveset ért.

 

Csak jön-megy farát vonszolva és szörnyen nyüszít

 

Étel kell a bundának.

 

Az éj csillagokat havazik és a föld csikorog.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.irodalmijelen.hu

minimap