Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Joyce, James: Kamarazene XXXIII (Chamber Music XXXIII Magyar nyelven)

Joyce, James portréja
Tótfalusi István portréja

Vissza a fordító lapjára

Chamber Music XXXIII (Angol)

Now, O now, in this brown land

Where Love did so sweet music make

We two shall wander, hand in hand,

Forbearing for old friendship's sake

Nor grieve because our love was gay

Which now is ended in this way.

 

A rogue in red and yellow dress

Is knocking, knocking at the tree

And all around our loneliness

The wind is whistling merrily.

The leaves — they do not sigh at all

When the year takes them in the fall.

 

Now, O now, we hear no more

The vilanelle and roundelay!

Yet will we kiss, sweetheart, before

We take sad leave at close of day.

Grieve not, sweetheart, for anything —

The year, the year is gathering.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.robotwisdom.com/jaj/chamber.html

Kamarazene XXXIII (Magyar)

E barna tájon, merre multunk

Oly lágyan zsongta dallamát,

Kószálunk majd, s kart karba nyújtunk,

Két régi, megbékélt barát.

Szerelmünk vidám volt, ezért

Ne bánkódj most, hogy véget ért.

 

Harkály kopog amott a fán,

Sárga mezén vörös szegély;

Árvaságunk körül vidám

Füttyel süvít az esti szél.

A lomb — egy sóhajt sem lehel,

Ha int az év, hogy hullni kell.

 

Nem, nem hangzik fülünkbe már

A körtánc és a réti dal!

Egy csók még, s ha az est leszáll,

Mi is válunk bús búcsuval.

Ne bánkódj, édes, semmiért —

Az év, az év nyomunkba ért.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap