Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Lawrence, D. H.: A tyroszi férfi (The Man of Tyre Magyar nyelven)

Lawrence, D. H. portréja
Képes Géza portréja

Vissza a fordító lapjára

The Man of Tyre (Angol)

The man of Tyre went down to the sea
pondering, for he was Greek, that God is one and all alone and ever more shall be so.

And a woman who had been washing clothes in the pool of rock
where a stream came down to the gravel of the sea and sank in
who had spread white washing on the gravel banked above the bay,
who had lain her shift on the shore, on the shingle slope,
who had waded to the pale green sea of evening, out to a shoal,
pouring sea-water over herself
now turned, and came slowly back, with her back to the evening sky.

Oh lovely, lovely with the dark hair piled up, as she went deeper, deeper
down the channel, then rose shallower, shallower,
with the full thighs slowly lifting of the water wading shorewards
and the shoulders pallid with light from the silent sky behind
both breasts dim and mysterious, with the glamourous kindness of twilight between them
and the dim blotch of black maidenhair like an indicator,
giving a message to the man –

So in the cane-brake he clasped his hands in delight
that could only be god- given, and murmured:
Lo! God is one god! But here in the twilight
godly and lovely comes Aphrodite out of the sea
towards me!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.harbourpublishing.com

A tyroszi férfi (Magyar)

A tyroszi férfi lejött a parthoz,
töprengve, hisz görög volt, hogy Isten egy, egyetlen s mindig is az lesz.

S egy asszony, ki egész nap ruhát mosott a sziklamélyedésben,
ott hol víz folyik le a tenger kavicsára s benne gödröt ás,
az asszony, miután az öböl felett, sima parti kövekre teregette a tiszta ruhát,
ingét levetette, ott hagyta a parton, a meredek sziklafalon
s belegázolt a sápadt-zöld esti tengerbe, be egészen a homokzátonyig,
közben tengervizet csurgatva magára -
most megfordult, megindult lassan visszafelé, háttal az esti égnek.

Ó, kedves, kedves, feltornyozott fekete hajával, amint mélyebbre, még mélyebbre merül
a csatorna vizébe, aztán a víz sekélyebb, egyre sekélyebb
s ő emelkedik, emelgeti telt combját, a part fele gázol
és vállán a csendes ég sápadt fénye dereng,
két szép melle sötét, titokzatos, köztük szelíd félhomály imbolyog
és két combja közt a sötét pehelyszőr háromszöge mint valami jelzés,
a férfinak szóló üzenet.

S a sűrű nádasban a férfi összekulcsolja kezét a gyönyörűségtől,
mely csak istentől jöhet és ezt mormolja magában:
Íme, Isten egy! De itt a félhomályban
istenien és kedvesen jön ki a tengerből Afrodité
s felém közeleg!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. G.

minimap