Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Masefield, John: The West Wind

Masefield, John portréja

The West Wind (Angol)

It’s a warm wind, the west wind, full of birds' cries;

I never hear the west wind but tears are in my eyes.

For it comes from the west lands, the old brown hills.

And April's in the west wind, and daffodils.

 

It's a fine land, the west land, for hearts as tired as mine,

Apple orchards blossom there, and the air's like wine.

There is cool green grass there, where men may lie at rest,

And the thrushes are in song there, fluting from the nest.

 

"Will ye not come home brother? ye have been long away,

It's April, and blossom time, and white is the may;

And bright is the sun brother, and warm is the rain,--

Will ye not come home, brother, home to us again?

 

"The young corn is green, brother, where the rabbits run.

It's blue sky, and white clouds, and warm rain and sun.

It's song to a man's soul, brother, fire to a man's brain,

To hear the wild bees and see the merry spring again.

 

"Larks are singing in the west, brother, above the green wheat,

So will ye not come home, brother, and rest your tired feet?

I've a balm for bruised hearts, brother, sleep for aching eyes,"

Says the warm wind, the west wind, full of birds' cries.

 

It's the white road westwards is the road I must tread

To the green grass, the cool grass, and rest for heart and head,

To the violets, and the warm hearts, and the thrushes' song,

In the fine land, the west land, the land where I belong.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://famouspoetsandpoems.com/poets

A nyugati szél (Magyar)

Szél fúj, nyugati szél fúj, madárszavú;

sírok e meleg szélben, elönt a könny, a bú.

Nyugati földön, barna hegyeken kél,

jelent áprilist, nárciszt nekem e szél.

 

Az a szép föld a gyötrött szíveknek gyógyerő,

erősít, mint a bor: a jó levegő.

Almafák virágoznak, füvön nyújtózni jó,

fészkelő rigók hangja aranyfuvolaszó.

 

„Régen elmentél, testvér, meddig leszel oda?

Április van, fehér a galagonya:

kisüt a nap, a fényes eső meleg,

mikor jössz haza, testvér, mi lesz veled?

 

Zöldell a vetés, testvér, ugrál a nyúl,

habos az égbolt, áldott esője hull,

attól dalol a férfi, esze tüzel,

sétál a víg tavaszban, vadméhre felfülel.

 

Szól a pacsirta, testvér, a zöld vetés felett,

jössz-e nyugtatni, testvér, sanyarú testedet?

Adok gyógyírt, ha szíved, ha szemed szomorú –

szól a nyugati szél, a madárszavú.

 

Azon a fehér uton nyugatra megyek én,

megfáradt fejem, szívem lepihen hűs füvén,

rigók, ibolyák, szívek szerelme hazavon

nyugati szép hazámba, ahova tartozom.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap